Vulkánkitörés miatt halhatott ki a neandervölgyi

Egyes kutatók úgy vélik, a neandervölgyiek kihalását egy, a Nápolytól északra lévő vulkán hatalmas kitörése idézhette elő. Az elmélet nem teljesen új keletű, hiszen már 2010 szeptemberében is vita tárgyát képezte, azonban a londoni British Museum konferenciáján újra a tudományos diskurzus homlokterébe került a kérdés. A brit fővárosban kutatók arra keresték a választ, hogy milyen tényezők vezettek a neandervölgyiek pusztulásához és a modern ember „diadalához”.

Az elmélet szerint mintegy 39 ezer évvel ezelőtt a dél-olasz Campi Flegrei vulkáni területen (magyarul: lángoló mezők) – ahol az ókori római mítoszok szerint a tűzisten, Vulcanus otthona volt – egy hatalmas vulkánkitörés akkora katasztrófát eredményezett, amely végső soron a neandervölgyiek kihalását okozta. A helyszín egyébként a vulkáni utóműködés klasszikus példája, egyes kráterekben mind a mai napig érezni kénes kigőzölgéseket.

A kutatások szerint az elmúlt 200 ezer év legnagyobb vulkánkitörése zajlódhatott le a tárgyalt időszakban, amely akkora mennyiségű hamut juttatott a levegőbe, hogy hónapokra, esetleg évekre eltakarta a Napot. Az elmélet szerint mindez a hőmérséklet csökkenését eredményezte, továbbá a mérgező anyagokkal (kén-dioxid, fluorid és klorid) telítődött légkör is nagyban hozzájárulhatott a neandervölgyiek eltűnéséhez, amire a kialakuló savas esők is rásegítettek. Mindezek mellett a természeti jelenség a növényzet gyérülését is előidézte, aminek következtében csökkent a nagyobb testű emlősök populációja, s ez kihatott az ősemberre is.

A legújabb vizsgálatok szerint a 39 ezer évvel ezelőtti robbanás sokkal nagyobb és jóval pusztítóbb volt, mint azt eddig gondolták a kutatók. A vulkánkitörés során 250 köbkilométer mennyiségű hamu került a légkörbe, amely Kelet-Európát, Észak-Afrikát és Nyugat-Ázsiát is befedte. Ezen elmélet szerint, amelyet radiokarbonos vizsgálatok is alátámasztanak, a neandervölgyi i. e. 37 ezer környékén tűnhetett el a Föld színéről, vagyis 9-10 ezer évvel korábban, mint azt eddig gondoltuk. Természetesen felmerül a kérdés: a már szintén a térségben tartózkodó modern ember miért nem jutott ugyanarra a sorsa, mint nemzetségbeli társa? A szakemberek szerint pusztán azért, mert a neandervölgyieknél már jóval nagyobb létszámban képviseltették magukat.

Persze nem ért egyet minden kutató az elmélettel. Egyesek úgy vélik, a Homo neanderthalensis már a kérdéses vulkánkitörés előtt kihalt. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa arra figyelmeztetett, hogy „ha a Campi Flegrei-i vulkánkitörési elméletet el is fogadjuk, az csupán a faj kihalásának okát adja meg, nem pedig a tényleges időpontját” – mondta. „Véleményem szerint már jóval a gyilkos vulkáni tevékenység előtt eltűntek a Földről a neandervölgyiek, a 39 ezer évvel ezelőtti robbanás legfeljebb csak kegyelemdöfés lehetett a túlélő egyedeknek, de azt kétlem, hogy a kitörés lehetett a fő oka a kihalásuknak” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
• A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
• A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük
• A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
• A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
• A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
• Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend