Akik az isteneket a felhőkbe költöztették
2013. május 27. 13:38
A múlt héten történt megrázó események hatására a hegymászás az érdeklődés középpontjába került. A laikusok közül sokan talán most először gondolkodnak el azon, vajon mi késztetheti az embereket arra, hogy életüket kockára téve hódítsák meg újra és újra a világ legmagasabb csúcsait. A hegymászásra is igaz az, hogy ha történeti szempontból próbáljuk megérteni, talán közelebb kerülhetünk a válaszokhoz.
Korábban
Az istenek lakhelyén
Az ősi civilizációk nagy részére igaz, hogy a kedvező természeti adottságokat és életfeltételeket inkább folyók mentén, völgyekben és síkságokon találták meg, mintsem a magashegységekben. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy történelmünk nagy részében az sem volt jellemző, hogy az emberek önszántukból hegyet másszanak. Vadászat közben, egy-egy elszabadult háziállat keresésekor, netán az ellenség elől való meneküléskor természetesen sokan olyan magasságokba is eljutottak, ahová egyébként nem mentek volna. A hegymászástól eltántorító legnagyobb erő ekkoriban mégis a hitvilágban keresendő: az ismeretlen hegycsúcsokat a legtöbb mitológia szerint ugyanis istenek vagy démonok lakták.
A görög mitológiában az Olümposz (2918 méter), a mai Görögország legmagasabb hegysége az istenek, a közép-görögországi Parnasszosz (2457 méter) pedig a múzsák lakhelye volt. A Meru-hegy a hinduizmusban és buddhizmusban az Univerzum központját, az istenek lakhelyét jelentette. Bár ezen vallások képviselői a szent hegyet több valóságos csúccsal és vonulattal is azonosítják, legtöbben a „A föld anyaistennője”, a Csomolungma (8848 méter), valamint a Nanga Parbat (8125 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter) csúcsát tisztelik benne.
Parnasszosz
A Biblia hegyei – talán azért is, mert az eddig felsoroltaknál jóval alacsonyabbak – nem az Isten lakhelyét jelentik, szakrális jelentőségük viszont megkérdőjelezhetetlen. Mind közül a Sion-hegy a legfontosabb: a Szentírás szerint ez volt Isten kiválasztott hegye, ezen épült meg Dávid király városa. A Sínai-hegyen (2285 méter) adta a Teremtő Mózesnek a Tízparancsolat kőtábláit, a mai Törökország területén lévő Ararát pedig (legmagasabb csúcsa 5165 méter) Noé bárkájának „kikötője” lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.