260 évvel ezelőtt csaknem kiürült Nyíregyháza
2013. május 9. 14:47 MTI
Újratelepítésének 260. évfordulóját ünnepli a hétvégén Nyíregyháza, az 1753-as eseményre háromnapos kulturális programmal emlékezik a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely. Több mint két és fél évszázaddal ezelőtt, az 1700-as évek közepére erősen megfogyatkozott az akkor községként jegyzett Nyíregyháza, alig négyszáz lakosa maradt a településnek.
Korábban
A teljes elnéptelenedést gróf Károlyi Ferenc - aki akkoriban a nyíregyházi határ legnagyobb részét birtokolta - úgy próbálta megakadályozni, hogy máshonnan igyekezett lakókat telepíteni a községbe. Ösztönzésére Petrikovits János szarvasi csizmadiamester 1753-ban kezdte toborozni a betelepülőket a valamikori Szarvason, Békéscsabán, Orosházán és Mezőberényben. Az ország déli területei mellett érkeztek tót, szlovák ajkú lakók a felvidéki Gömörről, Zólyomról, valamint a történelmi Gömör és Hont vármegye más településeiről is.
Az őslakosság és az új otthonra talált betelepülők révén indult ismét növekedésnek Nyíregyháza, amely 1786-ban már mezővárosi rangot kapott. Később, 1803-ban és 1824-ben a település lakói örökre kiváltották magukat a földesúri uralom alól, 1837-ben a város V. Ferdinánd királytól privilégiumot kapott, megkezdődhetett a polgárosodás. A megyeszékhelyi címet 1876-ban kapta meg Nyíregyháza, amelynek ma 120 ezer lakója van.
Az újratelepítésre emlékező program - mint azt Jászai Menyhért, a település alpolgármestere csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta - pénteken 9 órakor várostörténeti kiállítással és konferenciával kezdődik Nyíregyházán a helyi levéltárban és a múzeumban. Délután fotókiállítást nyitnak a Pál Gyula Teremben, ahol a település "régi arcát" mutatják meg a valamikori fényképfelvételek.
Az első napon 15 óra 30 perckor ünnepi megemlékezés kezdődik, a városháza mellett megkoszorúzzák a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc és Petrikovits János szobrát. Utána a helyi könyvtárban nyitnak tárlatot, korabeli képes levelezőlapokon lesznek láthatók az egykori Nyíregyháza épületei, utcarészei. Ezt követően hét együttes fellépésével lesz könnyűzenei koncert a polgármesteri hivatal előtti Kossuth téren.
Szombaton 10 órától Tirpák napra - a betelepülő szlovák ajkú embereket hívták így, akiket evangélikus vallásuk miatt üldöztek akkoriban, s a békés tűrésükért nevezték őket tirpákoknak - várják az érdeklődőket, néptánc, népzene szórakoztatja a résztvevőket, illetve ételkülönlegességek sorát is kínálják számukra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap