Picasso: a kubistától a kommunistáig
2013. április 10. 17:10
A 20. század egyik legnagyobb festőegyéniségének tartott Pablo Picasso minden alkotása – legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb – magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban pedig bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit. Picasso rajzolt, festett, írt, termékenysége nem ismert korlátokat, több tízezer műalkotást készített hosszú élete folyamán. Párizs felszabadulása után belépett a kommunista pártba, de a 40 éve, 1973. április 8-án elhunyt festőóriás ha kellett, szembement pártja iránymutatásával, máskor pedig művészetét latba vetbe állt ki elvbarátjaiért.
Korábban
Már gyerekként zseninek tartották
Pablo Picasso Dél-Spanyolországban, Málagában született 1881-ben, ahol 10 éves koráig élt. A Picasso nevet anyja adta neki, apja akadémikus festő és rajztanár volt. A városi legenda szerint a kis Pablo hamarabb megtanult rajzolni, mint beszélni, s mikor apja először kezébe nyomta az ecsetet, José Ruiz y Blasco állítólag megfogadta, hogy soha nem fog többet festeni. A fiatal Picasso a barcelonai Akadémián tanult, ahol az egyhónapos felvételi vizsgát alig egy nap alatt abszolválta, később pedig a madridi San Fernando Királyi Akadémián töltött egy évet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.