Megtalálták Pluto alvilági kapuját

A Pluto kapujának nevezett barlang – görögül Ploutonion, latinul Plutonium – a görög-római mitológia szerint az alvilág bejárata volt. A források elmesélik, hogy az ősi Hierapolisz (ma Pamukkale) városában volt a barlang bejárata, ahonnan mérgező gázok jöttek elő. „A hely annyira ködös a kipárolgástól, hogy alig lehet tőle látni a földet. Ha egy állat belép, azonnal elpusztul tőle. Verebeket dobtam be és azonnal elhullottak, amint belélegezték a gázokat” – írta a barlangról az ókori görög földrajztudós, Sztrabón (i.e. 64/63-i.sz. 24).

A kutatást Francesco D'Andria (Salentói Egyetem) olasz régészprofesszor vezette. D’Andria és csapata a világörökségi védettséget élvező Hierapolisz ősi városának területén végeztek ásatásokat, azon a helyen, ahol két évvel ezelőtt állítólag megtalálták az egyik apostol, Jézus egyik tanítványa, Fülöp maradványait.

A várost időszámításunk előtt 190 körül alapította II. Eumenész (i. e. 197- i. e. 159) pergamoni király. Hierapolisz i.e. 133-ban került római fennhatóság alá, s hamarosan óriási fejlődésen ment keresztül, templomokat és színházakat építettek a gyógyfürdőjéről ismert településen. A késő antikvitás pogány hitvilágában még a 4. században is fontos szerepet játszott Hierapolisz a zarándokok számára. A területet a 6. században számolták fel a keresztények, s valószínűleg földrengések ”fejezték be” a megkezdett pusztítást.

„A Plutoniumot akkor találtuk meg, amikor a patak forrását kerestük” – nyilatkozta D’Andria a Discovery News-nak, hozzátéve, hogy a területen számtalan épületmaradványt találtak, amiket minden bizonnyal egy földrengés döntött romba, illetve előkerültek ión oszloptöredékek is, rajtuk az alvilág istenére, Plutóra (Hadész) és Koréra (Perszephoné) utaló feliratokkal.

A barlang bejáratánál volt a templom, ennek maradványait szintén megtalálták a kutatók, a leírások szerint a hívek innen, a lépcsőkről nézhették a szertartásokat. A zarándokok nem mehettek közelebb, ez ugyanis a papok „kiváltsága” volt, viszont a rituálé részeként madarakat kaptak, hogy megbizonyosodhassanak a természeti képződmény hatása felől.

A ceremónia során állatokat vezettek be a barlangba, majd holtan húzták ki őket. Egyedül Cybele istennő papjai léphettek a barlangba, ők amennyire tudták, visszatartották lélegzetüket – jegyezte fel Sztrabón. A D’Andria vezette csapat egyébként az ásatás idején is megtapasztalhatta a barlang halálos hatását, mivel több apró madár is elpusztult, amikor a barlang közelébe repült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?