2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégse volt annyira sötét a középkor

2013. március 6. 15:29

Sokkal korábban végezhettek boncolást a középkori orvosok, mint eddig gondoltuk - a radiokarbonos vizsgálat eredménye szerint akár már a 13. század első felében. Egy új kutatás szerint hiba lenne zárójelbe tenni a középkori orvostudomány eddig kevéssé ismert fejlődési ívét.

Évszázadokra meghatározta az európai és az iszlám orvoslás irányát az időszámításunk szerinti 2. században élt görög származású római orvos, az antikvitás legismertebb és legképzettebb szakembere, Galénosz (129-201). A filozófiai stúdiumokat is végző, a sztoikus filozófusokkal és Platón híveivel már fiatalon kapcsolatba kerülő tudós megfigyelései az elhunyt gladiátorok sérüléseinek tanulmányozásán és a majmok illetve a disznók boncolásán alapult. Anatómiai tanulmányai egészen a reneszánszig kihívó nélkül maradtak, amikor is sor került az emberi boncolások első tudományos publikációira és általában nagyobb figyelem irányult az ilyen célú orvosi kutatásokra.

A gyakorlat – ellentétben az újkori történészek által sugalltakkal – nem volt ismeretlen a késő középkor előtt sem, ezt mutatja az Európa első ismert emberi boncolását tanúsító emberi maradványon végzett új analízis. A ma magángyűjteményben levő, groteszknek ható lelet egy fejből és a vállakból áll, a koponya teteje és az agyvelő azonban hiányzik. Az emberi kobakot rágcsálók és rovarlárvák roncsolták, az artériákat pedig egy vörös színű, méhviasz, citrom és cinóber alkotta vegyülettel töltötték meg, hogy megóvják a leletet.

A koponya konzerválása meglepően fejlett orvosi módszerekről árulkodik. A radiokarbonos vizsgálat a korábban gondoltnál sokkal korábbra, 1200 és 1280 közé, a "sötét középkor"-nak nevezett korszak idejére teszi a leletet – közölte Philippe Charlier francia kutató, aki maga is megdöbbent a konzerválást végzők anatómiai ismeretein. „Úgy gondolom, hogy a preparátor nem csak egyszer végezhetett ilyen munkát, nagyon jó volt benne” – nyilatkozta Charlier a LiveScience tudományos hírportálnak.

A 19. században élt történészek leginkább az írástudatlanság és a barbarizmus szinonimájaként tekintettek a sötét középkorra, amely a Római Birodalom bukásától kezdődött és egyes vélekedések szerint akár az 1400-as évekig eltarthatott. A modern történészek azonban igyekeznek árnyalni a képet. „Sokat fejlődött a tudomány a késő középkor idején, különösen a 13. századtól” – állítja James Hannam, a The Genesis of Science: How the Christian Middle Ages Launched the Scientific Revolution című könyv szerzője.

A középkor tudományos eredményeire azonban sokáig a feledés fátyla borult. A 16-17. században „intellektuális hóborttá” vált idézni a görög és a római szerzők munkáit, mintha az addigi kutatások meg sem történtek volna. Ez néhol nyilvánvaló ferdítésekben is megmutatkozott: Kopernikusz például előszeretettel hivatkozott Vergiliusra, mint inspirációs forrásra, de köztudott volt, hogy a Föld mozgásával kapcsolatos ideái az 1300 és 1358 között élt francia pap, Jean Buridan gondolataiból táplálkozott.

Ez a szelektív memória a protestánsok katolikusellenességével magyarázható. Hasonlóan a protestáns felekezethez, a reneszánsz propagandistái is azt kezdték el terjeszteni, hogy a középkori keresztény egyház volt az, amely gátolta a tudományos kutatásokat azzal, hogy nem engedélyezte az emberi boncolást. Ugyan számos társadalom valóban tiltotta – vagy legalábbis igyekezte korlátozni – a gyakorlatot, a boncolás nem állt egyházi tiltólistán, hiszen a klérus maga is „rendelt” boncolást, különösen amikor a szentségre utaló fizikai jelek után kutatott.

Az egyik legelső ilyen boncolásra 1308-ban került sor, és Montefalco Szent Klára tetemén végezték el. De olasz orvosok 1268-ban is végeztek ilyen célú beavatkozást, amikor egy Európában akkor tomboló járvány eredetét kutatták. Az egyházi verdikt téves interpretációja valószínűleg az 1299-es pápai ediktumra vezethető vissza: ekkor VIII. Bonifác elrendelte, hogy nem szabad megfőzni az elesett keresztes harcosok csontjait. „Ezt úgy értelmezték a 19. században, mintha az egyház megtiltotta volna a boncolást, ami igen meglephette a pápát” – így Hannam.

Charlier és kollégai először úgy gondolták, hogy az általuk megvizsgált lelet a 15-16. századból való – ezért érhette őket meglepetésként a radiokarbonos vizsgálat eredménye, amely a 13. századra tette a koponya preparálásának idejét. Ráadásul az elhunytat nem egyszerűen csak boncolták: jó állapotban őrizték meg, talán azért, hogy a későbbiekben további tudományos vizsgálatok alá vonják a tetemet – olvasható az Archives of Medical Science legújabb számában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár