Az okos vadászat vezetett a háziasításhoz
2013. február 13. 16:50
Egy izraeli kutató vizsgálatai szerint a Közel-Keleten az i. e. 9-8. évezredben szervezetten vadásztak a sertések és szarvasmarhák őseinek hordáira, ami a későbbi háziasítást készítette elő.
Korábban
A Sha’ar Hagolan régészeti helyszínen fellelt, az időszámításunk előtti 9-8. évezredre datálható állati leleteket felhasználva izraeli kutatók a vadon élő sertéseknek és szarvasmarháknak az emberi populációval való kapcsolatát tanulmányozták. A korai neolitikus falut i. e. 8000-7500-ban, a Jarmúki-kultúra idején alapították, a helyszín főként a hetven darab, kőből és égetett agyagból álló istenfiguráiról ismert.
A falu központjában egy erős szerkezetű épület áll, amelyről a kutatók azt feltételezik, hogy valamilyen közösségi funkciót tölthetett be. Az udvara egy keskeny, kanyargós sikátorból közelíthető meg, amely a háziasításra szolgáló épületek között halad el. Ezek egykoron több, sártéglából készült négyszögletes és egy kör alakú, valószínűleg silóként használt helyiségekből álltak - olvasható Nimrod Maromnak, a Haifai Egyetem archeozoológusának a PLOSone tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában.
A feltárt leleteken elvégzett eredmények azt mutatják, hogy a szarvasmarha és a sertés háziasítására az i. e. 8. évezred végén kerülhetett sor. A kutatók legfontosabb megállapítása szerint a domesztikációt az őstuloknál és a vaddisznónál egy intenzív vadászat előzte meg, amely jelentős változásokat okozott ezen állatpopulációkban.
A korai vadászok a horda „elfogadható”, tehát legerősebb tagjait hagyták életben, ami később az állomány javulását idézte elő. (ennek a folyamatnak a kezdetei a juhok, kecskék, marhák és a sertések közel-keleti őseinél már az i. e. 12. évezredtől figyelhető meg) A neolitikum kori állati maradványokból történő DNS-mintavétel sikertelen volt, így a kutatók a morfometriai és a demográfiai adatokat elemezték, amelyek a mai napig a leggyakrabban használt és a legtöbb eredménnyel kecsegtető dokumentációs eljárások a vadászatból az ellenőrzött kiválasztás átmenetének (vagyis a háziasítás első lépésének) vizsgálatához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.