Így nézett ki a titokzatos hobbit
2012. december 12. 13:36
Először sikerült egy ausztrál antropológus jóvoltából rekonstruálni a floresi hobbitok arcát.
Korábban
A paleoantropológia utóbbi fél évszázadának legnagyobb szenzációja volt, amikor kutatók 2003-ban egy női csontvázat találtak legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában az indonéz Flores-sziget Liang Bua barlangjában; a leletek legalább 18 ezer évvel ezelőtt élt, egy méter magas emberféléktől származnak. A kutatók által barlangja után LB1-nek elnevezett, majd a Nature című folyóiratban megjelent cikk hatására a Gyűrűk Ura-eposz után hobbit névre keresztelt törpealkatú hominidát az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példájaként tartják számon.
Az ásatást végző Mike Morwood ausztrál régész néhány évvel ezelőtt egy nyilvános előadásán fejtette ki: az általuk új fajként azonosított Homo floresiensis az ausztrál őslakos közösségek előtt, vagyis 60 ezer évvel ezelőtt érhette el Ausztráliát. A szakmai köröket azóta is megosztó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Korántsem egyértelmű például, hogyan utaztak az apró termetű, a modern ember agytérfogatának csupán egyharmadával rendelkező emberefélék Ausztráliába, s vajon milyen nyomokat hagyhattak maguk után, amikor a prehistorikus időkből is alig akad értékelhető lelet Ausztráliában.
Susan Hayes, a Wollongong Egyetem antropológusa a feltárt ősmaradványok alapján számítógépes arcrekonstrukciós program segítségével idézte fel a 18 ezer évvel ezelőtt élt „hobbitok” arcát. Az eredmény meglepte a kutatókat: a Homo floresiensis arccsontja magas volt, fülei hosszúak, míg orra széles. „Sokkal hosszabb ideig tartott a kutatás, mint gondoltam és sok fejfájást okozott, de elégedett vagyok a végeredménnyel” – nyilatkozta Hayes.
„Nem mondanám rá, hogy csinos, de vannak rajta megkülönböztető jegyek” – szögezte le az antropológus. Szintén dicsérte a most publikált eredményeket Darren Curnoe, a Dél-walesi Egyetem evolúció kutatója, aki szerint a hobbit arca sokkal „modernebb”, mint amire számítottak. „A csontok azt mutatják, mintha egy 2-3 millió éve élt előemberrel lenne dolgunk – meglepett, hogy mennyire modern benyomást kelt az arca” – így Curnoe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.