Kitör a II. világháború

2004. május 21. 12:25

1939. szeptember 1-jén, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légirő szisztematikus pusztítását, öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig- Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzigi öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré.
A birodalmi gyűlésen mondott beszédében Adolf Hitler a katonai akciót Lengyelországnak a német felségterület ellen intézet ismétlődő támadásaival, két sziléziai vámőrség és a gleiwitzi rádióadó "megtámadásával" indokolja. Az akciókat azonban az SS hajtotta végre: augusztus 31-én lengyeleknek öltözött tagjai törtek be a rádióadóba. Noha még két lengyel halottat is fel tudtak mutatni, akiket e célból maga az SS gyilkolt meg, az akció csekély érdeklődést keltett. Hitler azonban hivatkozhatott "a birodalom aktív védelmére. Bejelenti "Danzig Szabadállam" bekebelezését a Német Birodalomba.

A 3. és a 4. hadsereg egységei meginditották a támadásukat a lengyel balti-tengeri kijárat lezárására. Guderian két gyalogoshadtest által támogatott 19. motorizált hadteste visszavonulásra kényszeritette a lengyel 9. gyalogoshadosztályt és a pomerániai lovashadosztályt.
A lengyelek a Brda folyó mögé vonultak vissza, lerombolván maguk után a hidakat, de a német 3. páncéloshadosztálynak már az invázió első napján sikerült pontonhidakat épitenie a folyón, és ennek köszönhetően már a második napon egyesült a 3. és a 4. hadsereg. A 4. hadsereg kelet felé haladt tovább, a 3. hadsereg pedig dél felé támadott. A kötelékébe tartozó "Kempf" páncéloshadosztály, amelynek a magját a 7. páncélosezred és a motorizált "Deutchland" SS gyalogosezred képezte, elérte a Mlawa városa körül kiépitett lengyel védelmi vonalat. Az SS egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor megpróbáltak áttörni a lengyel aknamezők és betonbunkerek között - a lengyel tankelháritás 8 német tankot kilőtt, 32-t pedig megrongált. A hadosztály parancsnoka kénytelen volt segitséget kérni a 11. és a 61. gyalogoshadosztálytól, és a súlyos harcok a város körül még három napig eltartottak. A lengyelek ezután feladták a várost, de ha nem lett volna ilyen kemény a mlawai védelem, a németeknek sikerült volna villámgyorsan, egyenesen Varsóra csapniuk. A Luftwaffe eközben szétbombázta a lengyel vasút-, és úthálózatot, szétforgácsolva ezzel az amúgy is nehézkes lengyel mozgósitást.

Szeptember 3-án, 11 órakor Nagy-Britannia, 17 órakor Franciaország kormánya bejelentette a hadiállapotot Németországgal.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
• Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
• A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
• Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
• Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
• A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
• Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
• Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
• Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet