Megnyílt a Louvre iszlám szárnya
2012. szeptember 19. 10:26 MTI
Az iszlám művészeteknek szentelték a párizsi Louvre új, közel hárommilliárd forintnak megfelelő összegből kialakított szárnyát, amelyet Francois Hollande francia elnök adott át kedden. A világ leglátogatottabb múzeumának új épülete 3000 négyzetméteren mutatja be az iszlám művészet remekeit, összesen mintegy háromezer műtárgyat, köztük monumentális alkotásokat.
Korábban
Az új állandó kiállítást látványos üvegtető fedi, a részleg kialakítására 98,5 millió eurót költöttek, jórészt hazai és külföldi adományokból. A nagyközönség szombattól veheti birtokába a létesítményt. A francia állam 31 millió euróval finanszírozta a múzeumépület Visconti nevű belső udvarában megvalósult projektet.
Muzulmán országok is hozzájárultak a megvalósításhoz: többek között Marokkó, Kuvait, Omán és Azerbajdzsán 26 millió eurónak megfelelő összeget adott. A fennmaradó csaknem 30 millió adományokból, vállalati és alapítványi támogatásokból érkezett. Al-valid bin Talal szaúdi herceg alapítványa 17 millióval segítette a híres üvegpiramis után vélhetően szintén jelképpé váló szárny létrejöttét.
A Louvre világszerte az egyik legnagyobb iszlám művészeti gyűjtemény birtokosa, a kincsek jó része azonban sokáig raktárban porosodott. Henri Loyrette főigazgató már 2001-es kinevezésekor tervbe vette, hogy kiemeli az elszigeteltségéből az iszlám művészetet. 2003-ban Jacques Chirac elnöksége alatt hozták létre a keleti művészetek főosztályát. Az új helyiségek alapkövét Nicolas Sarkozy, az előző elnök helyezte el 2008 júliusában.

Az iszlám művészeti kiállítás alapterülete immár háromszor akkora, mint korábban, és két szintet foglal el. A természetes fény által megvilágított földszinten a VII-XI. századi, az alagsorban pedig a XI-XVIII. századi műveket állítják ki. A kiállítás földrajzi értelemben Spanyolországtól Indiáig terjed.
"Az iszlám régebbi, élőbb és toleránsabb civilizáció, mint azok, akik manapság a nevében beszélnek" - jelentette ki Holland elnök, aki "valamennyi civilizáció elleni támadásnak" és "megmagyarázhatatlan ostobaságnak" nevezte a kulturális emlékhelyek lerombolását, például a timbuktui mauzóleumok elpusztítását.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap