Régészek kutatják Baelo Claudia temetkezési rituáléit
2012. szeptember 14. 13:13
Tarifa (Cádiz) mai városához közel, a marokkói partokkal szemben lévő Baelo Claudia az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori város Spanyolországban. A 20. század eleje óta kutatott települést idén augusztusban kutatók és diákok népes csoportja lepte el, akik a rómaiakká váló őslakosok és egyéb betelepülők temetkezési rítusainak vizsgálatát tűzték célul.
Korábban
Az i. e. 2. században megalakult, egykor virágzó várost 1925-ben nyilvánították a spanyolok nemzeti történelmi emlékhellyé. Az Alicante Egyetem kutatócsapata 2009 óta tanulmányozza a maradványokat. A temetkezési hely régészeti feltárásával foglalkozó, spanyol és észak-amerikai egyetemről érkező tudósokat Fernando Prados Martínez professzor vezeti, valamint az andalúz regionális kulturális minisztérium munkatársai is jelen vannak az ásatási munkálatokon.
A helyszínen a 20. század eleje óta végeznek feltárásokat, amelyek során kiderült, hogy valószínűleg Baelo Claudia az egyik legjobb állapotban fennmaradt császárkori város az Ibériai-félszigeten, amely – földrajzi közelsége végett – több szállal kötődik Afrikához. Különösen jól látható mindez a fórum és a templom építészetén és szerkezeti jellemzőin. A temetkezési hely a pun tradíciók korai szakaszának összetéveszthetetlen jegyeit hordozza magán.
A legutóbbi kutatások szerint Baelo Claudia i. e. 8. században megindult városiasodása az urbanizáció egyik legmagasabb fokát érte el. A település az őshonos lakosság és a betelepülő lakosok (eleinte afrikaiak, majd rómaiak) keveredése után is megőrizte geostratégiai helyzetét az óceán kapujában. Gazdasági tevékenysége főként a halászathoz és a halak tartósításához kapcsolódott.
„A halál és a temetés rituáléja Baelo Claudiában” nevű kutatást az andalúz kormány az elkövetkező hat évre engedélyezte. A régészek célja nemcsak az, hogy minél többet tudjanak meg az ősi temetkezési rítusokról, hanem hogy az érdeklődő laikus közönség számára is elérhetővé válhasson ez a megszerzett tudás. Az ezen cél eredményeképpen 2007-ben megnyitott múzeumot évente 200 ezer ember látogatja.
2012 augusztusában és szeptemberében az ásatások és a figyelem a temető központi helyére irányulnak, ahol már számos sírhelyet tártak fel. A leletek közül Fernando Prados a hamvasztásos sírokat és egyéb összegyűjtött kerámiaedényeket emelte ki. Az Alicante-i, Cádizi, Stanfordi és Zaragozai egyetemek diákjai és tanárai közül sokan részt vesznek az andalúz intézmények által finanszírozott projektben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap