Egykori és mai művésztelepek

A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

A köztudatban Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula, Medgyessy Ferenc nevéhez fűződik a hódmezővásárhelyi művésztelep megalapítása, ám az ő vásárhelyi éveikben semmiféle szervezett kolónia nem működött a településen, kivéve a Művészek Majolika és Agyagipari Telepét, a mai Majolikagyár elődjét. A környékről származó Munkácsy nyomán született realista festészet ma „alföldiként” szerepel a művészettörténetben, ennek megfelelően a Tornyai János Múzeum filiáléjaként működő Alföldi Galéria állandó kiállítása mutatja be a fentieken túl Fényes, Mednyánszky, Nagy István hasonló szellemben készült munkáit.

Festőiskola az ötvenes években Kurucz D. István kezdeményezésére létesült, a Művészeti Alap fenntartásában és folyamatos fejlesztésével, a Képzőművészeti Főiskola nyári telepeként. A nyergesújfalui szabadiskola egy kicsit kilóg a sorból, hiszen szervezett művésztelepként tulajdonképpen csak 1919-ben működött, ezen kívül inkább csak a Kernstok Károly által vendégül látott művészekről beszélhetünk. (Ha Kernstok egyébként alkotó vendégeit művészkolóniaként fognánk fel, akkor megtehetnénk ugyanezt Hatvany Ferencnek a Hatvany-kastélyban hosszabb-rövidebb időszakokra felbukkanó, olykor ceruzát vagy ecsetet ragadó festőbaráti köréről is.)

A városi polgármesteri hivatalban nemrégiben megnyitott kis múzeum (Kernstok nevét viseli) igyekszik valamit bemutatni a nyergesi művészetből, itt rendeztek kiállítást 2009-ben az emlékezetes 1919-es nyár emlékeiből. Ugyancsak világháború utáni alapítású, de máris legendák övezik a Vas megyei zsennyei Alkotó Otthont: a háború során megrongálódott és megüresedett kastélyt egyszerűen elfoglalták a szombathelyi művészek, akik szakszervezetükön keresztül ragaszkodtak az ideiglenes nyílászárókkal valamelyest lakhatóvá tett szobákhoz. Többéves pereskedés és alkudozás után a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége végül 1953-ban megkapta, ma pedig a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. működteti. Gyűjteménye sajnos nincs, így örömmel vesszük mindazon Bálint Endre-objektek felbukkanását a műkereskedelemben, amelyek a kastély bontott parkettakockáira készültek.

A cikk eredetileg a MúzeumCaféban jelent meg, a fotók Murádin Jenő gyűjteményéből valók.

1. Művészcsoportok sokasága
2. Nagybányai festők
3. A szentendrei művésztelep
4. Szolnoki művésztelep
5. A kecskeméti lehetőségek
6. A gödöllői művésztelep
7. A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése