Badiny Jós Ferenc
2012. április 30. 13:25
Gács, 1909. április 3. – 2007. március 10.
A Nógrád megyei Gácson született Badiny Jós Ferenc balassagyarmati gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a Ludovika Akadémián tüzér- és repülőkiképzésre jelentkezett. Tiszti pályafutását követően 1940-ben kivált a honvédség kötelékéből, s a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett.
Az orosz megszállás miatt menekülnie kellett, s Rómába ment, ahol ékírásos nyelvi és művelődéstörténeti képzésben vett részt. Az olasz fővárosban készítette el tantervét, melynek alapján Buenos Airesben a Jezsuita Egyetemen tanszéket nyitott 1966-ban. Rómát 1946-ban hagyta el, amikor Argentínába ment, ahol sumerológiával kezdett el foglalkozni.
Kisgyermekként az édesanyjától hallott magyarság-szemlélet később is nagyban meghatározta gondolkodásmódját. A szemlélet szerint nem csak a finnek a rokonaink, hanem Eurázsiában élő sok nép is a testvérünknek tekinthető, például az „eurfáteszi Mezőföldön” írásos bizonyítékokat is találni rájuk. Így jutott el a magyar-sumér rokonság sokat vitatott téziséhez.
Az oktatás mellett tudományos munkásságot is folytatott, részt vett a Nemzetközi Orientalista Kongresszuson, ahol az esztergomi kápolna oroszlános díszítésének mezopotámiai eredetét próbálta igazolni. Bizonyítását „Altaic People’ s Teocracy” címmel fogadta el a Michigani Kongresszus. 1971-ben a Canberrai Kongresszuson Argentína képviseletében a mezopotámiai őslakos pártusok és a magyarok rokoni kapcsolatát boncolgatta.
Jézus pártus származásának hirdetője vallásalapítóként is működött, amikor létrehozta a Vatikántól „független” Magyar Egyházat. Felesége halálát követően hazaköltözött, s megalapította a miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen – mely nem felsőoktatási intézménynek minősülő tanintézmény – az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai Tanszéket, melynek tanszékvezetője lett.
Badiny Jós Ferenc elméletével kevesen értenek egyet, bár vannak követői. Az autodidakta történész, nyelvész és sumerológus teológiai elméleteit az egyház elutasítja, történészi következtetéseit és a magyar-sumér rokonság tézisét a magyar történészek közül sokan élesen kritizálják.
Főbb művei:
• A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967.
• A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968.
• Az Ister-Gami oroszlánok titka, Buenos Aires, 1979.
• Nyelvtudomány és őstörténet, Buenos Aires, 1982.
• Alap¬elvek a magyar őstörténet kutatásában, Buenos Aires, 1989.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.