A Francia Idegenlégió történetét kutatják

A francia idegenlégiót Lajos Fülöp francia király rendelete után 1831. március 10-én alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel külföldieket tilos volt a francia hadseregbe besorozni. Végül a légió egy elit katonai alakulattá szerveződött a francia hadseregen belül. A csapatszellemnek köszönhető, hogy a sokféle kulturális közegből érkező férfiakat az idegenlégió egy családdá kovácsolta össze; több mint négyezer magyar szolgált a francia idegenlégióban.

Irodalmi források, naplók, térképek és műholdfelvételek alapján vizsgálják meg az egykori, Észak-Afrikában szétszórtan levő erődöket. A kutatók által eddig kiválasztott legnagyobb ilyen építmény egy dél-marokkói sivatagi erőd, amelyet az idegenlégió 1921-ben épített fel az Oued Guir folyóvölgyének déli részén, egy magas fennsíkon.

Az erőd elhelyezkedésének és a száraz klímának köszönhetően az építmény szinte teljesen ép. A torony és külső falak még állnak, de a belső épületekről is csak a tetők hiányoznak. Az erőd így kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy olyan építményt vizsgáljanak meg, amely fontos szerepet játszott a modern Marokkó megszületésében és Franciaország gyarmati uralmának történetében.

Marokkó okkupációja nem volt probléma nélküli. Az időjárás, a földrajzi adottságok és a lakosok igen megnehezítették a francia megszállók dolgát. Különösen a terepviszonyok tűntek leküzdhetetlen akadálynak: a magas hegyek sokszor okoztak főfájást a franciáknak, akiknek néhol halálos csapdát jelentett egy-egy veszélyes pont. De az erődök – amelyek között idővel ugyan egyre javult a kommunikáció – sem álltak mindig a helyzet magaslatán: a húszas években a Abd-el-Krim vezette csapatok komoly támadást intéztek a franciák ellen.

A területen jelenleg terepszemle és az épületek állapotának felmérése folyik. Korábban rengeteg olyan tárgy került elő, amely a helyőrség mindennapjaival hozható összefüggésbe (konzervdobozok, zubbonygombok, övcsatok), de bőven akad példa a katonai tevékenységre utaló leletekre, például töltények és gránátmaradványok formájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”