Szupernóva-robbanásról tudósíthatott az Angolszász krónika
2012. július 3. 12:03 MTI
Szupernóva-robbanást írhatott le az óangol nyelven írt Angolszász krónika, amelynek 774. évi bejegyzése szerint Britannia egét napnyugta után "baljós vörös feszület" uralta. Csillagászok szerint a felrobbant szupernóva magyarázatot adhat arra a rejtélyre, hogy az adott időben a világ túlsó felén, Japánban miért volt olyan magas a 14-es szénizotóp (C14) szintje a fák évgyűrűiben - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Korábban
Az összefüggést Jonathan Allen, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i campusának (UCSC) biokémikus-hallgatója fedezte fel, miután meghallgatta japán tudósok előadását arról, hogy a C14-szint megmagyarázhatatlan kiugrásának nyomát jelzik a fák évgyűrűi a i.sz. 774-775-ös évekből.
A tudósok azt feltételezték, hogy a kiugróan magas C14-szint a légkör felső rétegeiben magas energiájú kozmikus sugárzás eredménye. A kutatók azonban nem találtak semmilyen a i.sz. 770-es évekből származó feljegyzést, amely szupernóva-robbanásról számolt volna be. Ugyanakkor egy ilyen erős sugárzást eredményező robbanást mindenképpen látni kellett a Földön.
A történelem iránt érdeklődő Jonathan Allen a Google-kereső segítségével végigment az Angolszász krónika angol fordításán, amelyben megtalálta a 774-ből származó bejegyzést. Utóbbi arról számol be, hogy "ebben az évben napnyugta után vörös feszület jelent meg az égbolton". "Arra gondoltam, hogy ez csakis valamilyen csillagászati esemény lehetett" - magyarázta Jonathan Allen.
Szupernóva-robbanás
Donald Olson, a Texasi Állami Egyetem történelmi csillagászat iránt érdeklődő fizikusa viszont arra figyelmeztet, hogy nehéz egyértelműen értelmezni a korai krónikákat. A tudós szerint az is lehetséges, hogy a lemenő Nap sugarai a magas légrétegekben képződött jégkristályokat világíthatták meg vízszintes és függőleges fénypászmákkal, ez lehetett az a bizonyos vörös feszület.
Az Angolszász krónika óangol nyelven írt annalesek gyűjteménye, amely az angolszászok történetét beszéli el. A Római Birodalom britanniai uralmának végétől a normann hódítás évtizedeiig terjedő időszak eseményeinek egyik legfontosabb, sőt legnagyobbrészt egyetlen írott történeti forrása.
A krónika eredetije valószínűleg a 9. század végén a Wessexi Királyságban íródott, Nagy Alfréd uralkodása idején (871-899). Erről a példányról számos másolat készült, amelyeket angliai kolostorokba juttattak el, ezeket a későbbiekben a szerzetesek egymástól függetlenül frissítették, az egyiket még 1154-ben is.
Az annalesek legkorábbi bejegyzése a i.e. 60. évről szól (ekkorra teszik Julius Caesar valójában i.e. 55-ben és 54-ben zajlott britanniai invázióinak dátumát). Az Angolszász krónikának kilenc - teljes vagy hiányos - kézirata maradt fenn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap