Egyszerű sírjel lehet a svéd Stonehenge
2012. április 20. 08:55
Tudós berkekben komoly vita bontakozott ki a svéd Stonehenge-nek nevezett megalitikus építmény rendeltetéséről. Egy új kutatás szerint naptárként használhatták, de mások ezt kizártnak tartják. Egyelőre abban sincs egyetértés, hogy mikor hordták össze a hosszú, közel kéttonnás kövekből felépülő struktúrát.
Korábban
Az ősi skandinávok összesen 59 masszív sziklát cipeltek a svédországi halászfalu, Kåseberga határába, majd az egyenként 1800 kilogrammot nyomó köveket hajó formába rendezték. A régészek szerint a megalitikus struktúra, amely Ales Stenar (Ale kövei) néven ismert Svédországban, a skandináv vaskor végén készült el, s temetkezési célokat szolgált. Egy kutatócsapat viszont azzal a merőben új teóriával állt elő, hogy a svéd Stonehenge-nek is nevezett építményt 2500 éve hozták létre, s csillagászati naptárként használták.
„Azt mondhatjuk, hogy Stonehenge-nek volt egy kistestvére, amely sokkal szebb az eredetinél” – mondta el Nils-Axel Mörner, a Stockholmi Egyetem nyugdíjazott geológusa, a felfedezésről hírt adó, az International Journal of Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
Mörner szerint a nap a nyári és a téli napfordulók idején az Ales Stenar egy bizonyos pontján kel és nyugszik, mindez pedig azt jelenti, hogy a skandinávok csillagászati naptárként használták, olyankor, mikor a közösség számára valamilyen fontos esemény – vallási ceremóniák, aratás, vetés – zajlott.
A kutatók szerint az Ales Stenart alkotó kövek elrendezésének geometriája a Stonehenge-ére hajaz. Ez a hasonlóság pedig azt valószínűsíti, hogy a bronzkori skandinávokat a Stonehenge ihlette meg, a közösség ugyanis széltében-hosszában bejárta Európát, így ismerte a wiltshire-i rejtélyes kőépítményt is.
Mások elvetik az elméletet, Martin Rundkvist, a Fornvännen című régészeti szaklap szerkesztője szerint egy egyszerű díszes sírjelről van szó. A radiokarbonos vizsgálatok ráadásul kimutatták, hogy az Ales Stenar körülbelül 1400 éve, a skandináv vaskor végén épült – jóval korábban, mint azt Mörner és kutatótársai feltételezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.