A szárazság okozta a maják vesztét
2012. február 28. 08:43
Két kutató azt állítja, hogy a maja civilizáció bukását elsősorban a csapadékmennyiség csökkenése okozta.
Korábban
A klímaváltozással együtt járó szárazság már korábban is szerepelt azon okok között, amelyeket az ezer évvel ezelőtt fennálló közép-amerikai birodalom romba dőlése kapcsán fogalmaztak meg. A Southhamptoni Egyetem két kutatója, Martin Medina-Elizalde és Eelco Rohling a Yucatán-félszigeten járva azt mérték fel, hogy az eső mennyisége hogyan változott az idők során. A cseppkövekben levő oxigén izotópokat vizsgálták, majd megállapították, hogy a csapadékmennyiség 800 és 1000 között 40 százalékkal esett vissza.
Ez a mértékű változás a modern társadalmak számára – amelyek víztározókat építenek és talajvizet gyűjtenek – még nem feltétlenül elviselhetetlen, a majáknak azonban kétségkívül az volt. „Valóban, a maja civilizáció bukásával összefüggésbe hozott szárazságok nem voltak annyira drámaiak” – fogalmazott Medina-Elizalde. „De elég veszélyesek voltak ahhoz, hogy a Yucatán-félsziget csapadékeloszlásának ingatag egyensúlyát megtörjék, s komoly problémákat – társadalmi feszültségek, háború, járványok – okozzanak, ami végül elvezetett a birodalom összeomlásához” – tette hozzá.
Medina-Elizalde és Rohling – akik tanulmányukat a Science e heti számában adták közzé – az izotóp-vizsgálat eredményét a tavakból vett mintákkal támasztották alá. Az eljárás a fagyűrűk vizsgálatához hasonlít, de sokkal bonyolultabb, igaz, pontosabb is. Ez azt mutatja, hogy sokkal kevesebb vihar volt ebben az időszakban, ami a perzselő nappal együtt végzetes csapást mért a modern társadalmakhoz képest kevésbé előrelátó majákra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap