Feltárják Poszeidón elveszett városát
2012. február 16. 08:40
Kutatókból és diákokból álló csapat tér vissza Helikébe, hogy feltárják az emberiség fantáziáját több ezer éve izgató, elfeledett görög várost.
Korábban
A Dora Katsonopoulou vezette csapat eddig már több, bronzkori, illetve római és görög időből származó értékes műtárgyat és építészeti elemet is feltárt a Peloponnészoszi-félsziget északi részén, a Korinthoszi-öbölben. Az 1988 óta tartó munkálatok legnagyobb eredménye az volt, amikor 2000-ben és 2001-ben Selinunte és a Kerünitész-folyó között sikerült lokalizáni az ókori Heliké városát.
A régészeti szelvények megnyitása után klasszikus építészeti elemeket tártak fel három méter mélyen, amelyeket egy földrengés pusztított el, majd temetett be egy alacsony vízállású lagúna hordaléka. Így hamarosan az is nyilvánvalóvá vált a kutatóknak, hogy a várost nem az öbölben, hanem az egyik belső lagúna alatt keresni.
A közelben egy feltűnően jó állapotban megőrződött, a korai helladikus korból (i.e. 2600-2300) származó part menti település nyomait is megtalálták. A település körülbelül egy kilométerre található a parttól, a maradványai mintegy 3-5 méterre vannak a felszíntől.
A rengeteg agyagedény mellett aranyak és ezüstékszerek is előkerültek, ami a város gazdagságára utal, míg a mikrofauna egyértelműen azt jelzi, hogy a várost egy ideig ellepte a víz. Az egyik falon jól láthatók a szeizmikus mozgásokra utaló jelek: a várost több földrengés is érte, mielőtt i.e. 373-372-ben végleg romba döntötte a nevezetes földmozgás.
A legenda szerint Helikét Ion, a iónok vezére alapította a mükénéi korban. Heliké hamarosan Achája tizenkét városának központja, majd Poszedión, a tengerek és a földrengések istenének szentélye lett. A település több római és görög történetírót is megihletett, de felkereste Sztrabón, Pauszaniasz, Diodórosz, Aelianus és Ovidius is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap