Ismét vitázott egymással Kónya és Pető

Az MDF és az SZDSZ két évtizeddel ezelőtti frakcióvezetője az igazságtételről 1991 őszén tartott televíziós vitájuk 20. évfordulója alkalmából ült le ismét nyilvános beszélgetésre több mint százfős közönség előtt hétfőn a Nyílt Társadalom Alapítvány Archívumában Budapesten.

A két évtizeddel ezelőtti többórás vita hétfő este levetített 20 perces összefoglalója Kónyától főként azokat a gondolatokat idézte, amelyek szerint "a felelősöket meg kell nevezni", "az erkölcsi világrendet helyre kell állítani", annak érdekében, hogy a múltat lezárhassa az ország. Az emberek jogos indulatai pedig Pető félelmeivel ellentétben éppen akkor fognak elszabadulni, ha azokat nem méltányolják, nem pedig akkor, ha megkísérlik az igazságtételt.

A 20 évvel ezelőtti tévévitára többek között az adott alkalmat, hogy akkoriban fogadták el a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt a kommunista rendszer bűnöseinek felelősségre vonása érdekében. A törvény felfüggesztette az elévülést annak érdekében, hogy a főbenjáró bűnök, például hazaárulás, szándékos emberölés elkövetőit bíróság előtt felelősségre vonhassák.

Pető Iván a két évtizeddel ezelőtti felvételen azzal érvelt, hogy a soron következő feladat nem az indulatokat elszabadító, érzelmeket felkorbácsoló igazságtétel, hanem a demokratikus jogállam felépítése.

A volt SZDSZ-es politikus a hétfői esti beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az igazságtételről szóló vitában neki volt igaza, hiszen a kommunistabarátsággal egyáltalán nem vádolható Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megsemmisítette a Zétényi-Takács-törvényt, továbbá Pető szerint az is őt igazolja, hogy az 1994-es választásokon az SZDSZ kétszer annyi szavazatot kapott, mint az MDF, az utódpárti MSZP pedig abszolút többséget szerzett.

Kónya Imre erre úgy reagált: éppen a Pető Iván-féle mentalitás akadályozta meg a határozottabb rendszerváltást, e mögött pedig semmi más nem húzódott meg, csak az, hogy az Antall-kormányt minél hamarabb megbuktassák. Kónya Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az EKA rendszerváltó pártjai képtelenek voltak félretenni ellentéteiket. Ma pedig ismét előkerül az igazságtétel, a parlament előtt van egy erre vonatkozó újabb törvényjavaslat.

Kónya Imre emlékeztetett arra is, hogy egy a Zétényi-Takács-törvényjavaslathoz hasonló jogszabályt a Bundestag, az egyesült Németország törvényhozása elfogadott, a Sólyom-féle Alkotmánybíróság példaképének tekinthető német alkotmánybíróság pedig "zeneszóval" jóváhagyott.

"Meg lehetett volna csinálni, ha egységesen kiállunk mögötte" - mondta a volt MDF-es politikus. Pető Iván arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságtételnél sokkal fontosabb lett volna az előző rendszer működésének nyilvánossá tétele, például az ügynökügyek és a titkosszolgálatok vonatkozásában.

Magyarország nem abban egyedülálló a posztkommunista országok között, hogy itt elmaradt az igazságtétel, hanem hogy máig nem zárult le az ügynökkérdés tisztázása - hangsúlyozta az egykori SZDSZ-es politikus.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének