2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A szovjet csapatok kivonulnak Afganisztánból

2004. május 21. 03:10

Genfben Pakisztán és Afganisztán, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint garantáló hatalmak aláírják az Afganisztán-szerződést a 115 ezer főre becsült szovjet csapatok kivonásáról. A szerződés, amely hatéves, az ENSZ közvetítésével folytatott tárgyalások eredményeként jött létre, 1989. február 15-ig az összes szovjet csapat kivonását előírja Afganisztánból. Az első egységeknek május 15-én kell kivonulniuk, augusztus közepéig pedig felére kell csökkenteni a szovjet katonák számát. Az ENSZ ellenőrzi a szerződés betartását, egy csoporttal Kabulban, az afgán fővárosban, és egy csoporttal Iszlámábádban, Pakisztán fővárosában. A továbbiakban megállapodnak mindennemű külső beavatkozás felfüggesztéséről és az afgán menekültek hazatelepítéséről. (3 millió menekült Pakisztánban, 2 millió Iránban.) A közép-ázsiai hegyi államban a szovjet csapatok kivonása után sem ért véget a polgárháború. A szerződés sem a kommunista irányzatú afgán kormánynak nyújtott szovjet segítség leállítását, sem a lázadók amerikai és pakisztáni katonai támogatásának befejezését nem tartalmazza. Azok a leginkább iszlám orientációjú afgán ellenálló csoportok, amelyek Genfben nem vesznek részt a tárgyalásokon, hanem közeli szövetségesük, Pakisztán képviseli őket, továbbra is harcolnak a kabuli kormány ellen. A kormány és a kommunista Demokrata Néppárt (DNA) tagjai tartanak a lázadók bosszújától. A szovjet csapatok még Leonyid Brezsnyev pártvezető idején, 1979-ben vonultak be Afganisztánba azért - szovjet értelmezés szerint -, hogy az iszlám lázadók ellen támogassák a szocialista kormányt, amely egy évvel korábban puccs révén szerezte meg a hatalmat. Bár Pakisztán és Afganisztán már 1982-ben tárgyalásokba kezdett, csupán az 1985 óta hivatalban levő szovjet pártvezető, Mihail Gorbacsov kezdte el "a rendezett visszavonulást" abból az országból, amelyet már évtizedekkel a bevonulás előtt is az erőszakos összetűzések jellemeztek. A döntés ellentmondott annak a korábbi doktrínának, miszerint a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy egy szocialista állam visszatérjen a polgári vagy feudális rendszerhez. Gorbacsov bátor lépése a szovjetunió új külpolitikájának nyitányát jelentette, amely szakítva a gyarmatosító tradíciókkal, lehetővé tette 1989-ben Közép-Európa forradalmi átalakulását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár