Robotrepülőgépek a régészet szolgálatában
2011. október 11. 13:02
Az Egyesült Államok hadserege által előszeretettel alkalmazott robotrepülők a világ több pontján is a régészek hasznos segédeszközeivé váltak. Legutóbb belga régészek tesztelték gépezetüket az oroszországi Tuektában.
Korábban
Kicsiny robotrepülőgép felvételei segítettek egy ősi temetkezési halom háromdimenziós képének megalkotásában. Mivel a régészeti helyek egy részének megközelítése nehézkes, valamint az archeológusok igen korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, így sokszor robotrepülőgépeket vetnek be a kutatás fontján. „Számos lehetőség adódik ezzel a metódussal” – emelte ki Marijn Hendrikx, a Genti Egyetem geográfusa.
A különleges szerkezetet először az oroszországi Tuekta területén tesztelték. A próba sikerrel zárult, a régészek elégséges adatot gyűjtöttek össze a kurgán rekonstrukciójához. A „quadrocopternek” nevezett szerkezet rotorjainak tengelye 70 cm, tömege csupán egy kilogramm. Néha azonban még ez a tömeg is problémát jelenthet az erős szélben, és a kapcsolat is megszakadhat a gépezettel – viszont könnyen szállítható és a motor sem kelt rezgést, így éles felvételeket lehet készíteni a segítségével. A robotrepülő (drón) maximális repülési ideje húsz perc a szállítmányától, a hőmérséklettől és a széltől függően.
Tuekta az Oroszország, Kína és Kazahsztán határán fekvő Altáj-hegységben fekszik; itt azonosítottak a régészek egy 76 méter széles temetkezési halmot. A kurgánnak is nevezett építmények a szkíták törzsfőnökeihez vagy hercegeihez tartozhattak. Tuekta területén – az Ursul folyó mentén- eddig közel kétszáz temetkezési dombot fedeztek fel.
Egyre gyakrabban alkalmazzák a régészek a kicsiny robotrepülőgépeket. Hendrikx szerint ilyen, drónok által készített képek által vizslathatják azokat a területeket is, amelyekről nehéz lenne friss vagy műholdas felvételeket szerezni.
Az archeológusok ráadásul egyre nagyobb kapacitású drónokkal is kísérleteznek. „Ez lehetővé teszi például az infravörös- vagy radarrendszer használatát” – mondta el Hendrikx. „Így lehetővé válik, hogy olyan dolgokat is láthassunk, amelyeket ne tudnánk szabad szemmel látni” – tette hozzá.
A kutatók felfedezéseiket a Journal of Archaeological Science novemberi számában teszik közzé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap