Ma van jóm kippur

A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, tisri tizedik napján van; a Gergely-naptár szerint változóan szeptemberre vagy októberre esik. Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, és kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául..." Ekkor lesz végleges az ítélet, amelyet tíz nappal korábban rós hasána, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napokon hajnalban bocsánatkérő imákat mondanak, és szokás a haragosokkal megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Az ünnepre való felkészülésnek a hívő zsidók egy teljes hónapot és még tíz napot szentelnek, az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap reggel alámerülnek a rituális fürdőben (mikvében), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. A bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva áthárítják rá a bűnöket. (Az ókori zsidóság ezen a napon a pusztába űzendő kecskebakra hárította át vétkeit, innen a bűnbak kifejezés.) A fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldják, és bocsánatot kérnek embertársaiktól. A délutáni imában (minhában) elmondják a bűnbevalló imákat (vidujokat), ami a megbánás, a megtérés lényege; a bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik mellüket. Mivel jóm kippur napja szigorú böjtnap, előző nap bőségesen kell enni, nehogy az éhség zavarja az áhítatot.

Jóm kippurkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecikkeket és bőrből készült lábbelit használni, valamint házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi Szentély fennállása idején a főpap ezen a napon mehetett be a Szentek Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilát) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át kell böjtölni, és ezen idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.

A liturgia a kol nidré (minden fogadalom) imával kezdődik este. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel jóm kippur napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írja be Isten őket, akik jó év elé néznek. A nap a neilá-szertartással és a kos szarvából készült kürt, a sófár megfújásával ér véget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek