Cenzúrázták a falloszfát?
2011. augusztus 22. 17:14 The Daily Telegraph
Cenzori minőségben is felléptek azok a restaurátorok, akik egy különleges, a termékenységet és politikai propagandát egyben ábrázoló olasz freskót újítottak fel - vélik az itáliai hírügynökségek. Az első jelentések szerint ugyanis a szakemberek számos falloszt lefestettek és eltüntettek a folyamat közben.
Korábban
A különleges, 13. században festett falloszfát egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a toszkánai Massa Marittimában, és nemrég egy hároméves restaurálási eljárásnak vetették alá. A munkálatokat végző szakemberek azonban túlbuzgóságukban több ponton is cenzúrázták az ágakról logó 25 falloszt: egyes helyeken teljesen újrafestették a képet. A munkálatok végével a városi tanács fogott gyanút, és vizsgálatuk után derült ki, hogy a felújítás nemhogy nem járt sikerrel, de tönkre is tehette a különleges alkotást - számolt be róla mai szalagcímeiben a Corriere della Sera című olasz napilap.
A restaurátorok azonban tagadták a vádakat: elmondásuk szerint semmit nem cenzúráztak, és az eltávolított jelenetek csupán azért tűntek el a képről, mert már annyira rossz állapotban voltak, hogy nem tudták megmenteni azokat. A helyi örökségvédelem vezetője, Mario Scalini szerint a legnagyobb műgonddal jártak el, és nem módosították radikálisan az eredeti képet.
Az 1265-ben festett, de csak 2000-ben felfedezett freskó eredeti rendeltetésével kapcsolatban több elmélet is született: a fa ugyanis nem csupán a termékenységet szimbolizálja, hanem a korabeli politikai propaganda eszköze is volt egyben. E sajátos "bőségfa" a 13. századi toszkán politikai belharcok, a guelfek és a ghibellinek közötti ellentét jelképe.
Külön érdekesség még, hogy az 50 ezer eurós restaurálást a világ legrégibb ma is működő bankja, a Monte dei Paschi di Siena finanszírozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.