A dél-amerikaiak az európai hódítók előtt kolonizálhatták a Húsvét-szigetet
2011. június 8. 08:23 New Scientist
A dél-amerikai őslakosok már évszázadokkal az európaiak érkezése előtt segítettek a Húsvét-sziget gyarmatosításában - állítja egy új kutatás.
Korábban
A több szigetből álló Húsvét-sziget Polinézia legkeletibb pontja, a világ egyik legtávolabbi lakott területe. Genetikai, régészeti és nyelvi bizonyítékok mind azt mutatják, hogy Polinéziát Ázsiából, Tajvan környékéről hódították meg. 5500 éve kezdtek keletre vándorolni az ázsiai népek, Polinéziát pedig jó 2500 évvel később érték el, de a Húsvét-sziget benépesítésére további 1500 évet kellett várni.
Thor Heyerdahl norvég felfedező ezt teljesen máshogy látja. A 20. század közepén ugyanis kijelentette, hogy mivel a szigeten található jellegzetes szobrok hasonlítanak a bolíviai Titikaka-tó melletti Tiahuanaconál levő alkotásokra, könnyen elképzelhető, hogy a dél-amerikaiak nyugati irányban átszelték a Csendes-óceánt, hogy aztán elérjék a szigetcsoportot. A felfedező által megtett Kon-Tiki-expedíció – amelyet egy balsafából készült tutajon hajtott végre Peruból a Francia-Polinéziához tartozó Tuamotuba – bebizonyította, hogy az utazásra igenis sor kerülhetett.
Erik Thorsby, az Oslói Egyetem munkatársa most már bizonyítékokkal is alá tudja támasztani Heyerdahl elméletét. 1971 és 2008 között azoktól a helyi lakosoktól vett vért, akiknek ősei nem keveredtek az európaiakkal, vagy más, a szigetre később érkező népekkel. Thorsby a humán leukocita antigéneket (HLA) vette szemügyre; a vizsgálatba bevont lakosok közül voltak olyanok, akinek HLA-géneit korábban a bennszülött latin-amerikai népeknél is kimutatták.
Mivel Thorsby önkéntesei egy azon családból valók, a kutatónak sikerült megállapítani, hogy a HLA-gének mikor jelentek meg először. A legvalószínűbb, hogy ennek egyik legelső hordozója egy 1846-ban született asszony volt – érdekes egybeesés, hogy a rabszolga-kereskedők az 1860-as években érkeztek meg, s kezdtek érintkezni a helyiekkel. Thorsby azonban a polinéziai és dél-amerikai génállományok keveredését is kimutatta, ami – mivel ehhez időre volt szükség – jóval az európaiak érkezése (1722) előtt történhetett.
Thorsby szerint elképzelhető, hogy sor került egy Kon-Tiki-féle utazásra, de a polinéziaiak is megfordulhattak Dél-Amerikában (egy Chilében talált csirkecsontról például kiderült, hogy a szigetről származott). Az első telepesek azonban biztos, hogy Ázsiából érkeztek, így a dél-amerikai őslakosokra csak mellékszerep jutott a kolonizáció folyamatában. „Heyerdahl tévedett – de nem teljesen” – jelentette ki a kutató.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
