Sztrájkolók és lázadók

Tengeri zendülések okait kutatja két amerikai szociológus, Steve Pfaff és Michael Hechter. Az általuk folytatott vizsgálat célja, hogy megállapítsák: mikor következett el az a pont, amikor a törékeny egyensúly megbillent a hajó életében, és kitört a felkelés. Pfaff és Hechter vizsgálatát az angol flottára szűkítve, körülbelül hetven lázadást elemzett az 1740 és 1820 közti periódusban.

Kutatásuk fő forrásai a hajónaplók és egyéb nyilvántartási jegyzékek voltak. Elemzésükben olyan komplex szempontokat ötvöztek, mint a legénység életkora és a hajó állapota, valamint azt is vizsgálták, hogy mennyi ideje voltak a vízen, és hogy a zendülés pillanatában háborús helyzet volt-e, valamint hogy a matrózok hogyan - önként vagy kényszersorozás által - kerültek a fedélzetre. Más olyan jellemzőket is vizsgáltak, mint a fejadag és a zsákmány elosztása, valamint az életminőség, azaz romlott ételek mértéke, betegségek és a tisztek által kirovott büntetések szigora.

A vizsgálatok több olyan tényezőt is kimutattak, ami meghatározó lehet a felkelések szempontjából, ilyen az alacsony fizetés, vagy a balesetveszély mértékének megnövekedése. Más esetben a matrózok juttatásaik csökkenése miatt lázadtak (grog felvizezése, rossz minőségű ruhák, stb.), míg egyes esetekben az eltávozás megtagadása is okot adhatott az ellenszegülésre.

A két kutató vizsgálatai kimutatták, hogy a matrózok a vizsgált lázadások kétharmadában, a mai sztrájkokhoz hasonlatosan csupán a körülményeiken akartak javítani.

Az Egyesült Államok légiereje és a Harry Frank Guggenheim Alapítvány által támogatott kutatás következő szakaszában több hajót vizsgálnak majd meg, statisztikai módszerekkel összevetve a békés és a fellázadó hajókat. A kutatók reményei szerint mindez hozzájárulhat a jelenség pontosabb meghatározásához és megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban