A munkásmozgalom mártírjait ünnepeljük
2012. május 1. 09:50
Május elseje köztudottan a munka ünnepe, de vajon hány ember ismeri a jeles dátum eredetét? Írásunkban a munka ünnepének tartalmat adó chicagói eseményeket idézzük fel.
Korábban
A 19. század végén az észak-amerikai ipari nagyvárosok munkásainak helyzete sem különbözött az európaiakétól: napi több mint 10 órát dolgoztak és létminimumon éltek. Nem küzdöttek választójogért, nem voltak politikai törekvéseik; egyetlen dolgot akartak csupán: az elviselhető mennyiségű napi 8 órás munkaidőt.
Ennek elérése érdekében egyesítette erőit 1884-ben a három legnagyobb amerikai munkás szervezet: az Egyesült Államok és Kanada Szakszervezeteinek és Munkásegyleteinek Szövetsége (FOTLU), a Munka Lovagjai és a Nemzetközi Munkások Szövetsége (IWPA). Mindhárom csoport elfogadta a FOTLU azon javaslatát, miszerint 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdetnek, amennyiben az érvényben lévő munkaügyi törvényt a követelésnek megfelelően addig nem módosítják. A munkaadók ismerték a hirdetményt, de nem jártak el az ügyben, ezért igencsak meglepődtek, amikor a deklarált időpontban jól szervezett tömegtüntetések robbantak ki Észak-Amerika több nagyvárosában is. A chicagói munkáltatókat annyira felkészületlenül érte az esemény, hogy a város 45 ezer dolgozójának még aznap megadták a rövidebb munkaidőt.
Május 3-án az IWPA gyülekezőt hirdetett Chicagóba, amelyen mintegy 1400 munkás vett részt. August Spies, az egyik főszervező éppen beszédet mondott, amikor a rendőrség a békés tüntetők közé lőtt, négy ember halálát okozva. Spies másnap két röpiratot jelentetett meg, melyekben bosszúszomjas hangon újabb gyűlést hirdetett aznap délutánra, a Haymarket térre. Hívó szavaira több ezren jelentek meg a helyszínen, de estére csupán körülbelül kétszázan maradtak ott. A kirendelt rendőrfőnök csendes távozásra szólította őket, amikor valaki egy bombát dobott a maroknyi tömegbe. A merénylettel vádolt férfit letartóztatták, de néhány nap múlva szabadon engedték. Később elterjedt a hír, hogy a hatóságok bérelték fel a provokációra. A támadást követően a rendőrök megint fegyverhez nyúltak: kétszáznál is több súlyos sérülést és számos halálesetet előidézve.
A chicagói véres összecsapások után hét szociáldemokrata és anarchista hangadót helyezett vád alá a bíróság. Egyedüli angolként köztük volt Samuel Fielden, valamint a hat német bevándorló: Adolph Fisher, August Spies, Louis Lingg, Oscar Neebe, Michael Swab és George Engel. Az események másik jelentős figurája, Albert Parsons sikeresen kitért üldözői elől. A vádlottak padján azonban nem hagyta cserben egykori elvtársait, így a végső döntés rá is vonatkozott: öt halálos ítéletet és három életfogytiglani börtönbüntetés szabtak ki rájuk. Lingg 1887. november 9-én öngyilkosságot követett el, négy társát két nap múlva felakasztották. A tárgyalásra beidézett szemtanúk egységesen vallották, hogy a nyolc ember egyikében sem ismerik fel a bombamerénylőt.
1889-ben a II. Internacionálé Párizsban tartott konferenciáján kimondták, hogy a következő évtől kezdve május elsején világszerte emlékezzenek meg a chicagói munkássztrájkról és mártírjairól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap