Az ókori rómaiak hétköznapjai és ünnepei

Az intézmény 2009-ben indította el ismeretterjesztő sorozatát azzal a céllal, hogy egyes előadásokon keresztül bemutassa Budapest történetét az őskortól a népvándorlás koráig. Az előadásokra minden hónap első vasárnapján kerül sor.

"Az ókori római emberek mindennapi életéről számos forrásból értesülhetünk, az antik irodalom és képzőművészeti alkotások mellett a régészeti feltárásokon napvilágra kerülő használati tárgyak, épületek, sírok, az ókori forrásokból ismert vallási szertartások mind-mind jelentős információt hordoznak" - magyarázta Varga Nikoletta. Előadása első felében az Aquincumi Múzeum régésze Ovidius (Publius Ovidius Naso - i.e. 43 - i.sz. 17) igen híres, ám befejezetlenül maradt Fasti (Ünnepek) című művét ismerteti, amelyben a költő a római naptár szerint haladva emlékezik meg a különböző ünnepekről.

"Az ókori verses formában megírt kalendáriumból megtudhatjuk, hogy az egyes hónapok és napok mely istenek nevéhez köthetők, milyen ünnepnapokat tartottak, kiknek mutattak be áldozatot, kikhez fohászkodtak, kiktől vártak segítséget a jó termés, a sikeres háború vagy a régóta vágyott gyermekáldás érdekében. Ki gondolná, hogy az Anyák napja (június 11.), a Bolondok napja (február 17.) és a Halottak napja (Lemuria - május 9/11/13) ókori gyökerekre vezethető vissza?

A tavasz egyik legnagyobb ünnepségsorozata, a Floralia (április 20-május 3.) alkalmával a szabadban bőséges lakomákat, cirkuszi játékokat tartottak, és pikáns témájú színdarabokat adtak elő. Az aratás és szüret befejeztével augusztus 21-én és 25-én Ops és Consus, a gabonaneműek és a szőlő termékenységének isteneinek tiszteletére tartott ünnepség alkalmával pedig végre megízlelték a hegy levét. A téli időszakot egyebek között Saturnus ünnepnapjai zárták (december 17-23.), amikor is szünetelt a munka, a bíróságok és az iskolák bezártak. Ilyenkor egy napra szerepet cserélt a házigazda és a szolga, a rokonok és kedves ismerősök pedig megajándékozták egymást" - sorolta a római ünnepeket Varga Nikoletta.

További érdekességként említette a régész az ókori Praenesta (Palestrina), Róma és Pompeji városaiban a középületek falára festett kalendáriumokat, amelyekből megtudható, hogy mikor tartottak gyűlés- és törvénynapokat, mikorra estek az állami és magánünnepek, valamint a baljóslatú és úgynevezett kettéosztott napok.

"Az előadás második felében a magán- és középületek belső dekorációjául szolgáló falfestmények és mozaikok jelenetei, valamint sírépítmények és szakrális épületek domborművei által bepillantást nyerhetünk a Római Birodalom egykori lakosainak hétköznapjaiba" - tette hozzá Varga Nikoletta.

A régész ókori városokból (Róma, Pompeji, Herculaneum, Stabiae, Piazza Armerina, Zliten, Hadrumentum, Augusta Raurica, Aquincum) származó leletek segítségével tervezi bemutatni a mezőgazdasági munkálatokat, a sokrétű kézművességet, a római piac és a kocsmák nyüzsgő világát, a korabeli gyermeknevelést, a házasságot és családi életet, a vallási ünnepeket, a nagy lakomákat és vadászatokat, a színházi előadásokat, fürdőket, a cirkuszi és amphitheatrumi játékokat.

Varga Nikoletta előadására április 3-án, vasárnap 11 órakor kerül sor az Aquincumi Múzeum, kiállító épületében, (III. Szentendrei út 135.).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek