Az Alföld őstörténete egy lelőhelyről
2011. március 9. 12:41
Az Alföld őstörténetéről kaphatnak keresztmetszetet az érdeklődők azon leletek segítségével, melyeket Hódmezővásárhely Kingéc elnevezésű határrészében tártak fel a Tornyai János Múzeum régészei.
Korábban
Egy tervezett homokbánya miatt több mint ötvenezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át kutatóárkokkal 2009 augusztusa és decembere között – mondta Csányi Viktor ásatásvezető. Szinte egyedülálló módon tizennégy régészeti korszak emlékei kerültek elő az ásatások során. A korai újkőkortól a középkorig az Alföldön megforduló legtöbb nép megjelent a területen.
Az első csoport, amelynek egy körülbelül hatezer éves településrészletét sikerült feltárni a Körös-kultúrához tartozott, az utolsó leletek pedig a 18. századi, gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák redukált égetési technikával készült korsói voltak – közölte a régész. A szakemberek találtak leleteket a késő újkőkorból, a rézkor és a bronzkor mindhárom időszakából. Igazi kuriózumnak számít az eddig csak hamvasztásos temetőiről ismert késő bronzkori Rákóczifalvi-csoport feltárt településrészlete. Előkerült tőlük például egy hatalmas élelemtároló cserépedény, amelynek alakja és megmunkálása is eltér más kultúrákétól.
Feltárták egy vaskori kelta csoport egykori földbe mélyített edényműhelyét is. A kelták az edénykészítéshez grafitot használtak – a feltehetően Erdélyből Vásárhely közelébe szállított anyag – nagyobb rögei és törmelékei is előkerültek a műhely padlószintjéről – tudatta az ásatásvezető. A népvándorlás korából a szarmaták, majd az avarok nyomait találták meg, és a terület fémdetektoros átvizsgálása során a honfoglalás időszakából is előkerült néhány szórványlelet. A régészek például aranyozott bronz női ruhadíszekre és egy kígyófejvéges bronz karperecre bukkantak.
Kingéc az Árpád-korban is lakott település volt, az itt élők a feltárt karámok nyomai alapján főként állattartással foglalkoztak. A falu feltehetően a 13. századi településkoncentráció idején néptelenedett el, hiszen az első 14. századi oklevelekben már Kingécpusztaként, vagyis lakatlan területként említik. Mivel a szabályozás előtt a Tisza ártere egészen Kingécig elért, a terület vízzel körülvett, gazdag legelőkkel rendelkező szárazulat volt, feltehetően ennek köszönhető, hogy ennyi népcsoport megtelepedett itt – magyarázta Csányi Viktor.
A Kingécen feltárt leletanyag restaurálása hamarosan befejeződik, a múzeum szakemberei már elkezdték a leletanyag nyilvántartásba vételét, fotózását, rajzolását és tudományos feldolgozását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap