Amelia Earhart ujjperce lehet a lakatlan szigeten talált csontdarab

A Kiribatihoz tartozó, a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő lakatlan szigeten, Nikumarorón talált leletek az Earhart-rejtély megoldásán évtizedek óta fáradozó The International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) érdeklődését is felkeltették. Az idén júniusban, egy hónapon át tartó feltárás során más régészeti leletre is bukkantak a kutatók azon a korallzátonyon, ahol a feltételezések szerint Amelia Earhart alussza örök álmát.

„Először azt hittük, hogy az ujjperc azé a teknősé lehet, amelynek földi maradványait a közelben találtuk meg. A tengeri teknősök úszólábain ugyan valóban ujjcsontok találhatók, de a későbbi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a lelet akár emberi is lehet” – magyarázta Ric Gillespie, a TIGHAR igazgatója. A TIGHAR által folytatott vizsgálatok eredményei megkérdőjelezik az Earhart halálával kapcsolatban elterjedt népszerű állításokat, miszerint a pilótanő az üzemanyag kifogyása miatt csapódott kétmotoros Lockheed gépével az óceánba 1937. július 2-án.

„Huszonkét év kitartó kutatómunkája után és tíz expedícióval a hátunk mögött elmondhatjuk: a Nikumaroron talált bizonyítékok összhangban állnak azzal a feltételezésünkkel, miszerint Earhart és navigátora, Fred Noonan sikeresen landoltak a szigeten, majd ’hajótöröttekként’ haltak meg” – állítja Gillespie.

A legérdekesebb leletek közé egy tűzrakás maradványai, madár- és halcsontok tartoznak, de egy ehető kagyló, egy zsebkés darabjai, egy pipereüveg, háború előtti amerikai üvegek és egy üres, esővíz gyűjtésére alkalmas kagyló is a számkivetettség hipotézisét erősíti. Ebbe a sorba illeszkedik az ujjcsont is, amelynek a kutatók kezdetben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, mondván az biztosan a közelben talált teknősé lehetett. A törvényszéki orvostani elemzésben viszont az áll, hogy az emberi maradvány "sokkal valószínűbb, hogy nőé lehetett", s nem egy csendes-óceáni szigetről származóhoz, hanem egy fehér emberhez tartozott.

Gillespie úgy véli, hogy a többi csontot a tengeri rákok egyszerűen széthordták. „Azt tudjuk, hogy az 1940-ben itt talált földi maradványokból kézcsontokat nem sikerült azonosítani. Lehet, hogy a csontok ujjcsontok lennének?” – tette fel a kérdést Gillespie. „Az ember és a teknős ujjperceit könnyen meg lehet egymástól különböztetni – már ha azokat egyben találják meg. Ezzel a csonttal az a legnagyobb probléma, hogy csak egy részét találtak meg, ezért sok morfológiai részlet egyszerűen láthatatlan” – magyarázta Karen Ramey Burns antropológus.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat