II. Arszinoé fáraóként irányította Egyiptomot
2010. november 30. 17:37
Egy egyedülálló, ősi szimbólumokkal díszített egyiptomi koronát értelmeztek újra a svéd Gothenburg Egyetem szakértői. Az új tanulmány szerint II. Arszinoé női fáraóként irányította Egyiptomot, mintegy 200 évvel Kleopátra előtt.
Korábban
A kutatók nagy része egyetért abban, hogy Arszinoé bebalzsamozásának időpontja fontos dátum Egyiptom történelmében. A szertartás során a hercegnőt olyan istenségek szintjére emelték, mint Ízisz és Hathor, s 200 évvel később is – amikor már Kleopátra viselte a koronát – ugyanolyan tiszteletnek örvendett. Arszinoé hatalmas befolyását azonban a mai napig sokféleképpen értelmezik.
Maria Nilsson a hercegnő történelmi fontosságát tanulmányozta az ősi szimbólumokon és a koronán keresztül. A korona – amit annak ellenére, hogy több ábrázoláson is látható, soha nem találtak meg – a tekintélyes papság segítségével készült, s a királynő nagyságát hangsúlyozta. Ezzel a tézissel áll szemben az a tény, hogy az ősi tradíciók szerint nem lehetett női uralkodója a birodalomnak, és ez sok történetírót meggyőzött arról, hogy minimalizálja a hercegnő fontosságát.
„Véleményem szerint Arszinoé olyan fáraó és papnő volt, aki törvényesen és egyenrangúan uralkodott fivére és férje oldalán, élete során pedig istenként tekintettek rá” – mondta Nilsson, majd elárulta: nemcsak Kleopátra akarta újból használni Arszinoé szimbolikus koronáját és jelképrendszerét, hanem a férfi leszármazottak is. A jelképes fejdísz sablonként szolgált egy új korona megalkotásánál, amelyet Hathor istennőnek adományoztak, hogy megnyerjék az ő támogatását.
Nilsson szerint a cél az, hogy jobban megismerjük Egyiptom politikai és vallási fejlődését, amely akár történhet a művészi alkotások elemzésével is. Arszinoé koronaábrázolásának alapos tanulmányozása kiindulópontja lehet egy új tudományágnak az egyiptológián belül – vallja a kutatónő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05