Játékfilm Mindszenty és Jávor Pál találkozásáról

Pozsgai Zsolt a Terror Háza Múzeumban vette fel filmjét. A rendező az MTI-nek elmondta: a múzeum egyszerre szolgált eredeti helyszínként, de közben meglepő vizuális hátteret is adott. Mint kifejtette, a száz perces alkotás alapját az 1996-ban Tatabányán színpadra került és általa írt darab jelentette.

"Az előadás tizenhat évig volt színpadon. Kiss József rendező vitte színre, az első szereposztásban Mertz Tibor játszotta Mindszentyt" - idézte fel a rendező. A filmváltozatot eredetileg tévébe szánták, de a forgatás befejezése után a Mokép felvetette, a mozikba is vigyék be az alkotást. A Mindszenty - Szeretlek, Faust nem a hagyományos kópiákkal, hanem e-forgalmazásban, valamint DVD-n és blu-rayen lesz látható.

Mindszenty és Jávor találkozása a sopronkőhidai fegyházban egy pokoljáráshoz hasonlítható: a színész végigvezeti a papot életének legfontosabb állomásain, hogy a püspök eldönthesse, vállalja-e a gyötrelmes életet. A háttérben közben felsejlik a 20. század magyar története, ismert alakok.

"Négy nap, pontosabban négy éjszaka állt rendelkezésünkre, csak a Terror Háza Múzeum zárása után forgathattunk" - emlékezett Pozsgai Zsolt. Szerinte a koncentrált munkának köszönhetően sikerült az intézmény installációit, videóit, fotóit "egységbe hozni" a történettel. A rendező úgy döntött, fel kell vállalni a múzeumi környezetet, hiszen az nemcsak mint eredeti helyszín kötődik a filmhez, hanem rendkívül izgalmas képi hátteret is nyújt. Kifejtette: a legnagyobb feladat éppen az volt, hogy a múzeum adta vizuális lehetőségek illeszkedjenek a filmbe.

Pozsgai Zsolt úgy látja, a mai világban éppen elég absztrakcióval találkozik a néző, hogy ne okozzon problémát két különböző jelrendszert társítani. "Túl vagyunk már azon, hogy a történelemről csak kosztümös filmet lehet forgatni festett díszletek között" - jegyezte meg. Példaként hozta fel, hogy hasonló módon egy másik filmje Janus Pannonius és Mátyás király párharcáról, amelynek forgatási helyszínéül a Veszprémhez tartozó Kádárta elhagyott vasútállomása szolgál.

Mint fogalmazott, bár a színészek ugyanazok, mint a korábbi színházi előadásokban - Mindszentyt Lux Ádám, Jávort Kautzky Armand alakítja -, a film jelentős mértékben eltér a teátrumi változattól. "A film más színészi munkát és színészvezetést kíván. Mivel csak négy napunk volt, néhány jelenet egy picit színházias lett" - vélekedett a rendező. Arról is beszélt, hogy hiába telt el ennyi év a színpadi mű megírása és a filmbemutató között, nem változott a viszonya Mindszenty József életéhez. "Talán Mindszenty állhatatossága miatt, ugyanazt gondolom róla, mint 1996-ban. Azért szeretem, mert tizenkét éves korában elhatározott valamit, és ahhoz ragaszkodott egész életében" - tette hozzá Pozsgai Zsolt.

Lux Ádám, aki az egykori hercegprímást alakítja, elmondta: hatalmas kihívás volt számára a szerep. "Fantasztikus munka volt, hiszen végig kellett játszani egy ember életét. Számomra az idős, már megtört Mindszenty alakítása jelentette a nagyobb örömöt. Nagy feladat volt, hiszen egy roppant szigorú, hitét zárkózottan megélő embert kellett megjeleníteni. A színpadhoz képest viszont nagyobb eszköztárt lehetett felvonultatni, hiszen a filmen a legkisebb rezdülés is látszik" - fejtette ki Lux Ádám, aki szerint a helyszín is segítette a karakter megjelenítésében. A színész inspirálónak nevezte, hogy egy tank tetején mondhatta el a híres 56-os beszédet, és az is, hogy ugyanazokban a cellákban forgattak, ahol Mindszenty is raboskodott.

Október elején már bemutattak egy filmet Mindszentyről: Koltay Gábor Mindszenty - A fehér vértanú című dokumentumfilmjét.

Ellenálló magatartása miatt Mindszenty Józsefet 1944. november 27-én letartóztatták Veszprémben papjai, kispapjai egy csoportjával együtt. Nem sokkal ezután Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták a nyilasok. A jezsuita szerzetesek közbenjárásának eredményeként az akkori apostoli nuncius javaslatára a Vatikán őt nevezte ki esztergomi érsekké Serédi Jusztinián halála után; 1945. október 2-án iktatták be, majd egy évvel később bíboros lett. Regnálása alatt kiállt a felekezeti iskolák és a hitoktatás mellett, de ugyanígy a svábok kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere ellen is tiltakozott.

1948. december 26-án letartóztatták, majd első fokon 1949 februárjában, másodfokon 1949 júliusában életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955 augusztusában Püspökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe vitték házi őrizetbe, onnan 1956. október 30-án szabadították ki, majd november 1-jén egy rövidebb, november 3-án pedig egy hosszabb beszédet intézett a lakossághoz a rádióban. November 4-én az amerikai követségre ment, ahonnan nem távozhatott. A Vatikán, Magyarország és a Szovjetunió közötti tárgyalások alkusorozata eredményeként 1971-ben elhagyta az országot, és előbb a Vatikánban együtt misézett VI. Pál pápával, majd Bécsben telepedett le. Közben a pápa 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket.

1975-ben bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy addig, amíg idegen csapatok állomásoznak Magyarországon, ne temessék el szülőföldjén. Mariazelli sírjából 1991-ben hozták haza holttestét, noha akkor még voltak szovjet katonák az országban. Hitvalló tevékenysége alapján 1994-ben indult boldoggá avatási eljárása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. Rendi fejlődés Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Végignézte édesanyja kivégzését az első magyar királynő, I. Mária
• Házasságával alapozta meg a lengyel-litván perszonáluniót Nagy Lajos lánya, Hedvig
• Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió? 
• Károly Róbert híres aranyforintja