Ezer éves a gyulafehérvári püspökség
2010. október 10. 12:25 MTI
Kiállítást és konferenciát tartanak Budapesten a gyulafehérvári püspökség - később érsekség - ezer éves fennállásának alkalmából - közölte a szervező Teleki László Alapítvány; a kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitják meg.
Korábban
A Szent Mihály Székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatása és helyreállítása című konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban rendezik hétfőn és kedden. A rendezvényt - ahol egyetemi tanárok, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, építészek adnak elő - Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke nyitja meg.
A konferencián egyebek mellett elemzik a második alkalommal felépített gyulafehérvári székesegyház első szentélyét, ismertetik a bazilika belső falkutatását, gótikus főszentélyének 18. századi bontását és újraépítését, valamint a székesegyház és püspöki palota régészeti kutatásait, amelynek eredményeként bemutatják az ásatások alatt feltárt pénzérméket.
Ezenkívül terítékre kerül a gyulafehérvári fejedelmi palota 17. századi építéstörténete és - az ennek keretében épült - Bethlen Gábor fejedelem audienciás háza, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársai előadják a 2008-2010 közötti felméréseik eredményeit. A konferencián szóba kerül még a gyulafehérvári székesegyház és az érseki palota legújabb kori helyreállítása, a mostani kőrestaurátori munkálatok a székesegyházon, illetve a tervezett új belsőtéri világítás és a gyulafehérvári millenáris kiállítás építészeti megoldásai.
A kedden nyíló és január 2-ig megtekinthető régészeti kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitják meg. A Daniela Marcu Istrate régész vezetésével 2000-2008 között zajló ásatások eredményeit és leleteit bemutató tárlatot a Budapesti Történeti Múzeumban lehet megtekinteni.
A kiállítás a római kortól a kora újkorig ívelő korszakot tárja az érdeklődők elé a város történetéből. A római erőd falai között kialakuló középkori város legfontosabb, ma is álló emléke a Szent István alapította püspökség központja: a Szent Mihály székesegyház, a történeti Magyarország egyik legkorábbi, ma is álló épülete. Itt helyezték el Izabella királyné, János Zsigmond, Hunyadi János kormányzó és Martinuzzi Fráter György püspök és régens hamvait.
A mellette felépült püspöki palotát a 16-17. század folyamán az erdélyi fejedelmek állandó rezidenciájukká építették át. A székesegyház és a palota környezetében felszínre került régészeti leletek, falmaradványok, sírok az épületegyüttes múltját és az itt élő emberek mindennapi életét idézik meg. A bemutatott tárgyak közül kiemelkedik Szent Katalin aranyozott ezüstszobrocskája, amely a középkori erdélyi ötvösség magas színvonaláról tanúskodik.
A kiállításon láthatók a fejedelmi palota mára elpusztult fogadószobáját díszítő, a 17. században Konstantinápolyból hozatott izniki fajansz csempék most feltárt töredékei is. Ezt az anyagot egészíti ki egy párhuzamos kiállítás, amely a székesegyháznak és a palotának az erdélyi történelemben játszott szerepét, építéstörténetét és műemléki helyreállításait mutatja be régi és új felmérési rajzok, archív fotók segítségével.
A tárlat az épületek régi ábrázolásai és archív fotói mellett a legjelentősebb erdélyi fejedelmek portréit is tartalmazza. Több műtárgy igazi újdonságot jelent itt: a székesegyház barokk főszentélyének tervrajzát a bécsi állami levéltár gyűjteményéből mutatják be. A legértékesebb kiállítási tárgy az a római és bizánci pénzekkel díszített késő gótikus kehely, amelyet a 16. sz. elején Budai Udalrik gyulafehérvári kanonok készíttetett. Ezt a műtárgyat a protestánsok által elűzött Bornemissza Pál püspök vitte magával Nyitrára, ahol ma az Egyházmegyei Múzeumban őrzik. A kehely az 1884-es ötvösmű-kiállítás óta nem volt látható Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap