Így épülhettek a gízai piramisok
2010. szeptember 28. 10:56 Science Daily
A tudósokat már régóta lázban tartó kérdésre, az egyiptomi piramisok tervezésének és felépítésének rejtélyére adott magyarázatot egy norvég építész.
Korábban
A kövek súlya körüli kérdések mellett az egyiptológusok sokszor két fontos probléma mellett siklanak el – az egyik, hogy honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova kell rakniuk a hatalmas építőanyagokat, míg a másik: az építész hogyan kommunikált és hogyan tudta a precíz terveket megosztani a tízezer, írástudatlan munkással?
Leginkább ezek a kérdések foglalkoztatták Ole J. Bryn, a Norvég Tudomány és Technológiai Egyetem (NTNU) építészeti és szépművészeti tanszékének segédprofesszorát, amikor a Kheopsz-piramis tanulmányozásába fogott. A piramis 2,3 millió köve összesen mintegy 7 millió tonnát nyom, 146,6 méter magasságával pedig négyezer éven át a legmagasabb épületnek számított.
Bryn egy nagyon egyszerű dolgot fedezett fel: szerinte ugyanis az egyiptomiak vezették be a modern építészeti rácsozatot, szétválasztva a mérőrendszert az épület fizikai struktúrájától. A kutató a harminc legrégebbi egyiptomi piramis tervének áttanulmányozása után egy precíziós rendszert fedezett fel, amellyel a munkások elérhették a piramis legmagasabb pontját – mindezt felettébb pontosan. S ahogy az építész megismerte a piramis főbb dimenzióit, már meg tudta tervezni az épületet is, mintha csak egy modern épülettel lenne dolga.
Az építészeti hálót az analízis középpontjába állító elmélet a Nordic Journal of Architectural Research folyóirat hasábjain látott napvilágot. Ha a Bryn rajzai mögött megbúvó alapelvek megállják a helyüket, az a régészek számára egy új megközelítésmódot jelenthet, amely a piramisokat többé már nem egy „ismeretlen szerkezet egymásra rakott köveiként” írja le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap