Nagy-Magyarország tükör és irredenta szódásüveg
2010. május 31. 14:09
Nagy-Magyarország tükröt, irredenta szódásüveget, revizionista falvédőt, összességében több száz két világháború közötti tárgyat, dokumentumot, képeslapot, térképet, fotót állítanak ki a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában június 1-jén nyíló "Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá" című trianoni emlékkiállításon.
A kiállítási kollekció 90%-a magángyűjtők emléktárgyaiból, dokumentumaiból áll össze, de láthatóak a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a Bethlen-gimnázium és a helyi levéltár anyagai is. A tárlaton szemügye vehetőek az ország egyik legnagyobb trianoni magángyűjteményével rendelkező Kovács Ferenc képeslapjai, dokumentumai is.
Az emléktárlat az Alföldi Galéria három kiállítóterében valósul meg. Elek András, a kiállítás koordinátora elmondta, az első teremben a trianoni békediktátum okozta fájdalmat kifejező dokumentumokat állították ki. A második tér azokat a relikviákat mutatja be, amelyek jelképezik a két világháború közötti Magyarország bizakodását, hogy a határok újrarajzolhatóak. A harmadik kiállítótér az eufóriát ábrázolja, mikor a korábban elcsatolt területek visszakerültek Magyarországhoz.
A hódmezővásárhelyi Trianon-hét keretében június 1-én, kedden 10 órától a „Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír ” című tudományos tanácskozással emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójáról. Az emlékhéten a kiállításon és a konferencián kívül irodalmi estet, filmvetítést és ökumenikus istentiszteletet is szerveznek.
A trianoni békeszerződés eredményeképp Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát. Magyarország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Jelentős magyarlakta területeket csatoltak a szomszédos országokhoz. Több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe. Románia önmagában nagyobb területeket kapott – 103 ezer km2-et – mint ami Magyarországnak maradt.
A történelemben soha egyetlen országot sem bűntettek ilyen igazságtalanul - egy francia történész írt arról az 1930-as években, hogy a trianoni békeszerződés a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje volt. Georges Desbons szerint Magyarország új határai mentén minden határkőre azt kellett volna felvésni, hogy „itt nyugszik az igazság.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap