Már az ókori görögöket is sújtották megszorító intézkedések
2010. május 12. 17:23 MTI
A gazdasági helyzet miatti megszorítások nem újkori találmányok, már az ókori görögöket is sújtották az adósságállomány csökkentése érdekében bevezetett intézkedések - állítja egy görög régész.
Korábban
Matosz Besziosz, a Püdna ókori makedón városban folyó ásatások vezetője szerint az utóbbi hónapokban előkerült több olyan sír, amely arról vall, hogy 2300 évvel ezelőtt uralkodói utasításra tilos volt túl gazdag ajándékokkal ellátni a túlvilági útra induló elhunytakat.
Míg az i.e. 4. századi temetkezésekben rengeteg az arany ékszer, a csodaszép, művészi kivitelű amfora, és az elefántcsont-borítású ágyak is a sírok szokványos berendezési tárgyaihoz tartoztak, egy évszázaddal később, Kasszandrosz uralkodása alatt már szó sincs semmiféle halotti luxusról: a drága alapanyagokat olcsóbbak váltották fel, leginkább az agyag. "Az i.e. 4. század végén Kasszandrosz, az Athént elfoglaló makedón sereg főparancsnoka utasításban tiltotta meg a pompázatos síremlékeket, korlátozta a gyászszertartásra fordítható összegeket" - hangsúlyozta Matosz Besziosz.
Kasszandrosz (i.e. 355-297) Antipatrosz makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezérének legidősebb fia volt. (Antipatrosz Nagy Sándor halála után a világhódító birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd i.e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt).
Mivel apja i.e. 319-ben nem rá bízta a Makedón Birodalom kormányzását, országa ellenségeitől kért segítséget. Kasszandrosz gyors katonai sikereket aratott, i.e. 318-ban elfoglalta Athént is, rövidesen pedig Makedóniát is megszerezte. Megölette III. Alexandrosz (Nagy Sándor) anyját, feleségét és fiát, feleségül vette Nagy Sándor húgát, Thesszalonikét, akiről egy újonnan alapított várost (Thesszalonikét) nevezett el. Bár a birodalmat már i.e. 319-317-ben megszerezte, a királyi címet csak i.e. 305-ben vette fel. I.e. 299-ben lemondott Görögországról, Makedóniát azonban haláláig birtokolta.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34