Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában
2010. április 20. 18:11 MTI
Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában: az a nemzetközi genetikai vizsgálat, amelynek eredményeiről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számolnak be, árnyaltabbá teszi az állattenyésztés kialakulásáról alkotott képet.
Korábban
Amerikai, brit, kínai és svéd kutatók nagyszabású összehasonlító vizsgálat keretében igyekeznek feltérképezni, hogyan zajlott a sertések háziasítása és az állattenyésztés meghonosodása a világ különböző régióiban. A program részeként gyűjtöttek DNS-mintákat ősi sertéscsontokból Kínában, a Sárga-folyó környékén. Az eredményeket múzeumokban, vadászok magángyűjteményében őrzött 1500 "modernkori" egyed genetikai mintájával hasonlították össze.
A kutatók a kizárólag anyai ágon öröklődő úgynevezett mitokondriális DNS-t elemezték. Az összehasonlító vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a jelenkori ázsiai sertésállomány csupán néhány vaddisznófajtától származik. "A sertésállományban nyomon követhető kontinuitás egyben a kulturális folyamatosságra is utal: a helyi közösségek háziasították, majd tenyésztették a jószágot, nem pedig 'importból' elégítették ki hússzükségleteiket" - vélekedett Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem evolúciós biológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
Gregor Larson, a brit Durhami Egyetem evolúciós biológusa, a Patterns of East Asian pig domestication, migration, and turnover revealed by modern and ancient DNA című tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy a sertések háziasításának eredetét feltérképezve a kutatók nyomon követhetik az elmúlt évezredek népvándorlásait és a közösségek kulturális fejlődését is. Magyarázatul, hogy miért sertéseket vizsgálnak, Larson elmondta, hogy az ember ugyan elsőként a kutyát háziasította, ám az ebek száma igen csekély volt, így csontjaikra ritkán bukkannak kutatók. A táplálékul szolgáló sertéseket viszont nagy számban tenyésztették, ennél fogva csontjaik gyakorta kerülnek elő bőséges vizsgálati anyaggal szolgálva.
Az ősi emberi csontmaradványok DNS-vizsgálata pedig etikai problémát vet fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap