Elfeledett szobrászművészre emlékeztek Budapesten
2010. március 16. 15:12
A dombóvári Szigeterdőben végleges helyére lelt Kossuth-szoborcsoport alkotója előtt március 12-én Budapesten másodszor tisztelegtek konferenciával.
Korábban
A hosszú időn keresztül méltatlanul elfeledett művész sokoldalú és szerteágazó életművéről a fővárosi Budai Várban található Történeti Múzeumban látható "Kálvin hagyománya" című nagyszabású kiállításhoz kapcsolódó tudományos kísérőprogram keretében megtartott munkaülésen hallhattak az érdeklődők. Ennek apropóját az adta, hogy Horvay János 1909-ben maga is készített és küldött el kidolgozott tervet a genfi Reformáció Emlékműve nemzetközi Kálvin-szoborpályázatra. A később bronzba öntött modell a mostani tárlat egyik büszkesége, mely a budapesti Ráday Kollégium épületének kedvelt műtárgya.
A Történeti Múzeum, a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület és annak Helytörténeti Múzeuma, valamint a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által közösen szervezett konferencián az előbbi intézmény főigazgatója, dr. Bodó Sándor és a dombóvári kistérség országgyűlési képviselője, Tóth Gyula személyesen, míg a rendezvény fővédnöki tisztségét magára vállaló Christian Mühlelthaler, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete levélben köszöntötte az ország különböző részeiből összegyűlt, csaknem százfős közönséget.
Az összejövetel első részében a Kossuth-kultusz változó történeti és felekezeti, valamint nemzetiségi vonatkozásait vázolták fel számos új megállapítással kor- és egyháztörténészek, valamint etnográfusok. A második felvonásban a korábban említett svájci emlékműről volt szó. A méltatlan feledés homályából lassan kiemelkedő szobrász szakmai kapcsolatait és műhelytitkait állította fókuszába a konferencia harmadik egysége. Ennek során a különböző hazai települések köztereit és sírkertjeit díszítő alkotásainak készítéséről, illetve azok restaurálásáról hangzottak el referátumok.
A művész a nagyszámú megrendelés teljesítésével csak úgy tudott megbirkózni, hogy korának legrangosabb és legmegbízhatóbb iparosaival dolgoztatott. Így az eddig kevésbé kutatott kivitelező fémöntödék és kőfaragó műhelyek is középpontba kerültek ezen az eszmecserén. Dr. Kriston Vízi József, a Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatója a város Szigeterdejében végleges helyet kapott Kossuth-szoborcsoportot is készítő Auer kőfaragó dinasztiáról tartott előadást "Anyag és érték - márványban mért barátság" címmel.
A jelenlévők elhatározták, hogy hamarosan megalakítják a Horvay János Emlék Társaságot, melynek a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület lesz a házigazdája-szervezője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap