A Kalevala magyar művészek szemével
2010. február 25. 09:01
Finnországban minden évben február 28-án emlékeznek meg a nemzeti eposzról, amikor a Kalevala és a finn kultúra napját ünneplik. 1835-ben Kajaaniban ezen a napon írta alá Elias Lönnrot az úgynevezett Régi Kalevala előszavát. A most 175 éves Régi Kalevala tiszteletére a Néprajzi Múzeum, a Finnagora, a budapesti Kalevala Baráti Kör és a Finn Nagykövetség a finnországi Kalevalaseura ötlete alapján megkérték azokat a magyar művészeket, akiknek kalevalai ihletésű műveiről tudomásuk volt, hogy gyűjtsenek össze egy közös tárlatra valót az ünnep előestéjén megnyíló kiállításra.
Korábban
A tárlaton láthatjuk Szatyor Győző pécsi rajztanár, a Népművészet Mestere grafikáit és faszobrait 1986-1987-ből. Felfedezhetjük, hogy 1987-ben Szávai Istvánnak, a szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskola metszőköre vezetőjének óriási ötlete támadt: a hatodik osztály rajzóráján elkezdte felolvasni a Kalevalát, és folytatta mindaddig, amíg az egész iskolában lázasan készítették a kalevalai ihletésű rajzokat. A legjobbakat egymás mellé fűzve linómetszetek készültek.
Tillinger Péter szentendrei grafikus, református lelkész és könyvkiadó 1989-90-es finnországi tartózkodása alatt került közelebb a Kalevala világához, különösen a gyermekek számára Kalevala-illusztrációkat készítő barátja, Hannu Lukkarinen révén. Balla Gábor fafaragó szobrász és Mészöly Gábor erdőmérnök-grafikus 2004-ben érdekes vállalkozásba kezdett. A Kalevalát gyermekek számára szerették volna megeleveníteni meggy- és cseresznyefából faragott bábuk és a kalevalai jeleneteket felelevenítő grafikák segítségével.
Érdekes megfigyelni, milyen fontos szerepe van minden művész munkájában az erdőnek, a fáknak, a természetnek. A Kalevala-fordítások közül mindenki Rácz István átültetését használta, aki a következőképpen nyilatkozik: "Nem vagyok benne bizonyos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetek ihletése nélkül".
A Néprajzi Múzeumban 2010. február 27-én nyílik meg a magyar művészek kalevalai ihletésű műveit bemutató tárlat. A kiállítást megnyitja: Outi Karanko, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott finn lektora.
Látogatható: 2010. február 27. - 2010. május 9.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap