Dzsingisz sírja nyomában
2009. november 12. 10:03
A régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése lehetne Dzsingisz kán sírjának megtalálása. A mongolok azonban nem lelkesednek a kutatásokért: szerintük ugyanis nem feltétlen lenne fontos a különleges sírkamra kibontása.
Korábban
A legenda szerint amikor 1227-ben Dzsingisz kán meghalt a mai Kína északi területén, halálát el akarták titkolni a mongolok ellenségei elől. A férfi testét így visszavitték Mongóliába, és mindenkit, aki látta a menetet, megölték: több mint 20 ezer embert mészároltak le, így a hír nem terjedhetett el. Amikor aztán eltemették, a sírkamra helyét lovakkal tapostatták le, és egy folyót is fölé tereltek. Ezután mindenkit megöltek, aki ott volt a temetésen, majd ezek gyilkosaival is végeztek.
A történet azonban mostanáig csupán egy legenda volt, hiszen ezzel kapcsolatban semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk. Ez talán annak is köszönhető, hogy a mongol birodalom fennállása során nem szivárgott ki a titok, a helyiek pedig később sem bolygatták volna a múltat. A 20. században aztán a Szovjetunió az ország "modernizálása" során elnyomott minden hasonló, nacionalista felhangokkal járó történelmi ügyet.
Az elmúlt 20 év során aztán több minden is megváltozott: a vérszomjas barbárból Dzsingisz mára egy felvilágosult uralkodóvá vált, aki a nemzetközi kereskedelem mellett a vallási pluralizmussal hódított. Mongóliában az egykori kán mára szinte istenné vált: a képe mindenhol látható, és szinte mindent elneveztek róla, amit csak lehetett, az iskoláktól a vodkamárkáig. Nem meglepő hát, ha ezen népszerűség együtt jár a sírja utáni kutatással is. 1991 óta két nagyobb expedíció próbálta megtalálni a különleges kamrát, ám ezek többnyire botrányba fulladtak.
Az első az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a japán Jomiuri Simbun napilap egy négy éven át tartó expedíciót finanszírozott. Ekkor találták meg a korai mongol főváros, Avraga romjai, és egy három kilométeres átmérőjű, titokzatos védelmi rendszert is felfedeztek. Dzsingisz sírját azonban nem lelték. Az expedíció ennek ellenére felkeltette a helyiek gyanúját, akik szerint a kutatók csak bányászati helyszíneket kerestek. Más pletykák szerint a kormányzat is tartott a külföldi expedícióktól, és megtiltották Burhan Haldun környékén a vizsgálódásokat, annak ellenére, hogy Dzsingisz a legtöbb kutató szerint itt van eltemetve. A Mongol Nemzeti Egyetem kutatói szerint a helyiek hitviláguk miatt nem is örültek volna túlzottan, ha előkerült volna a sír, mert attól féltek, hogy a külföldiek tönkreteszik vagy ellopják a sírban talál dolgokat. A kutatások kormányzati tilalmára kézzelfogható bizonyítékkal azonban a mai napig senki nem rendelkezik.
A következő nagyobb kutatást egy visszavonult műkereskedő, Maury Kravitz, és a Chicagói Egyetem, történésze, John Woods vezették, akik szintén nem vizsgálódhattak Burhan Haldunnál, ám a korábban megtalált falnál ők is végeztek ásatásokat. 2002-ben aztán az egykori mongol miniszterelnök felkereste a helyszínt, majd nyílt levélben tiltakozott az ott folyó munkálatok ellen, mondván a régészek nem ügyelnek az autóközlekedésre, és az ideiglenes épületek túl közel vannak a falhoz, illetve az emberi maradványokat tiszteletlenül tárolják. A munkálatokat ekkor leállították.
Az érdeklődés azonban nem csappant meg: tavaly óta a Valley of the Khans projekt keresi a sírt. A kérdés azonban sokak számára ezzel kapcsolatban is annyi lehet: érdemes és szabad-e egyáltalán megkeresni Dzsingisz sírját?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap