Egy slampos gasztrokirálynő öröksége
2009. október 7. 11:21 csp, ted aprajev
Miként lett egy slampos, hórihorgas hölgyből az amerikai televíziózás egyik ikonikus alakja, akinek köszönhetően a konyhaművészet egyszer és mindenkorra meghonosodott a képernyőkön? Julia Child életét egy jövő héttől a magyar mozikban is látható filmben is megtekinthetjük, most azonban kulináris sikerének titkait bogozgatjuk.
Korábban
Mindenki konyhája a képernyőn
Nádas Péter szerint csak három igazi konyha van, a francia, a kínai és a török, és az összes többi csak ezek ízeit variálja. Igaz vagy sem, az ötvenes-hatvanas évek Amerikáját a francia "változattal” egy slampos hölgy hódította meg, aki a tengerentúlon igen gyorsan a kollektív tudat szerves részévé vált. Julia Child szakácskönyvei és forradalminak kikiáltott televíziós munkássága ma megkérdőjelezhetetlen kánon – legalábbis az Egyesült Államokban.
A hórihorgas hölgy szelleme ott "kísért” az amerikai mindennapokban, augusztus óta pedig mintha e szellem újra hús-vér alakot öltött volna, köszönhetően a korábban habkönnyű mozikat (A szerelem hullámhosszán, A szerelem hálójában) levezénylő Nora Ephron legújabb rendezésének, a Julie & Julia című filmnek. A Meryl Streep és Amy Adams főszereplésével készült produkciót nálunk október 15-én mutatják be a mozikban, így aktuális a kérdés: hogyan lett egy egyáltalán nem dekoratív, mélyhangú óriásból az első televíziós sztárszakács, és mi lehet a titok nyitja?
A konyha az "időutazás” és a "varázslás” színhelye: gyerekkorában mindenki édesanyját és/vagy nagymamáját figyeli a konyhában, aki mintegy mágusként, lisztfelhőben úszva teremti meg a furcsábbnál furcsább alapanyagokból a süteményt, aminek ízét aztán egész életünkben magunkkal visszük. A konyha emellett sokaknak egy olyan terep, amely a jelentéktelennek tűnő mozzanatokat az élet legfontosabb, legmagasztosabb pillanataivá képes változtatni. (Nem véletlen, hogy sztárséfekkel készült interjúkban vissza-visszatér az anya, nagymama konyhában tüsténkedő emlékképe - a hasonló séfek interjúi az alábbi linken olvashatók.)
Julia Child felbukkanása így egy kísérletnek is tekinthető, hogy mindaz, ami sokaknak "szent” (másoknak pont emiatt kissé megközelíthetetlen és csak nézni való tevékenység), miként vonható be a "profán” szférájába, úgy, hogy a "szent” jelleg sosem vész el.
Child egyébként legalább annyit köszönhet a hatvanas évek televíziós forradalmának, mint kortársa, Kennedy elnök, aki a kis képernyő nélkül nem lett volna az, aki. Hihetetlen érzékkel és ösztönös tehetséggel használta az akkor még valódi tradíciók nélküli médiumot, a tévés nyilvánosságot. Előképei ugyan akadtak, például James Beard (1946 – első televíziós főzőműsor), Alma Kitchell (1947 - In the Kelvinator Kitchen című műsor) vagy Dione Lucas személyében. Utóbbi a példaképének is tekinthető, ugyanis az angol séf volt az, aki 1948-ban és 49-ben To The Queen's Taste című, CBS-n vetített műsorával bevezette a már akkor a gyorsételek bűvöletében élő amerikaiakat a francia konyha rejtelmeibe. Child az először 1963. február 11-én adásba kerülő The French Chef című produkciójával a képernyőn keresztül minden háztartásban megjelent.
Julia a mi Öveges professzorunkhoz hasonlóan néptanítói attitűdöt képviselt: a mai pörgős műsorokkal ellentétben szépen, komótosan, sietségtől mentesen kavargatta az ételeket, fizikailag és mentálisan is kimerülve a műsor végére a nagy munkában: a főzés örömének izzadságcseppei a hitelesség forrásaként szolgáltak. Child a "mindenki konyháját” jelenítette meg a képernyőn, tippeket árult el (a mai programok többségéből sok esetben annyi jön át, hogy "ezt ki ne próbáld otthon, menj étterembe”). Tévéshowja paradox módon nem tévéműsornak, hanem a valóság leképezésének (egyfajta főzős dokumentumfilmnek) tekinthető, az "ő konyhája, a mi konyhánk”, "az ő edényei és tálai ugyanúgy csörömpölnek, mint a mieink”, "ráadásul ugyanannyi ideig tart megfőznie valamit, mint nekünk”.
És mit főznek a magyar séfek? A Diningguide-on kiderül!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap