Konzerv, bagett, kávézók: új ízeket hozott Napóleon
2009. július 5. 10:16 Kovács Olivér
A konzerv, a bagett és a kávéházak, vendéglők divatja - mindezeket a napóleoni háborúknak és az azt megelőző francia forradalomnak köszönhetjük. Sok más mellett ez is kiderül egy kiállításon, amely a komáromi Monostori erődben szombaton nyílt meg.
Korábban
„A Napóleoni háborúk nagyban megváltoztatták Európa étkezési szokásait” - mondta el a műemlékem.hu-nak az erődben lévő Kenyérmúzeumban nyíló időszaki kiállítás rendezője, a Klapka György múzeum igazgatója.
Számadó Emese hozzátette: a nagy katonai csapatfelvonulások olyan logisztikai problémát jelentettek a francia császár számára, amelyet hosszú távon képtelen volt megoldani. Azonban éppen a hadserege számára találták fel a konzervet – amelynek a receptje akkor még az volt, hogy az ételt befőttesüvegbe zárták, majd az egészet alaposan felforralták. Az így kapott, vélhetően kissé pépes élelmiszer sokáig ehető és ízletes maradt, a feltaláló, Nicolas Appert cukrászmester pedig 1810-ben magától Napóleontól vehette át (tekintélyes pénzjutalom kíséretében) az Emberiség Jótevője címet.
„A franciák állítják, bár bizonyítani nem lehet, hogy a hosszúkás alakú kenyér, a bagett is Napóleon hadjáratai során született, hiszen ezt könnyebben tudták a csomagjukban szállítani a katonák” - fűzte hozzá Számadó Emese. Ami viszont biztos, hogy szintén a korszak, pontosabban a francia forradalom miatt alakult ki a kávéházi és éttermi kultúra Európában. A forradalom évei alatt ugyanis szinte kiirtották a francia nemességet, gazda nélkül maradt szakácsaiknak, cukrászaiknak pedig meg kellett valahogy élniük – sorra nyíltak hát a vendéglők és kávéházak, előbb Párizsban, aztán szerte az országban, s a divat hamar meghódította a legeltökéltebb ellenfelet, a brit birodalmat is.
A „Napóleon kori francia konyha és hatása az európai étkezési kultúrára” című rendhagyó kiállítás, amely még sok titkot elmesél a korszak gasztronómiájáról, keresve sem nyílhatna meg jobb helyen, mint a komáromi erődben. „Ha úgy tetszik ugyanis, az erődöt is Napóleonnak köszönhetjük” - mondta a tárlat rendezője. 1809-ben ugyanis, amikor a francia császár elfoglalta Bécset, I. Ferenc osztrák-magyar uralkodó az észak-komáromi öreg- és új várba menekült. Látván a hely stratégiai fontosságát, kijelentette, hogy ide egy erődrendszert kell építeni, amely szükség esetén 200 ezer katona befogadására is alkalmas lehet. Az építkezések már I. Ferenc életében elkezdődtek, a teljes rendszer befejezésére azonban csak az 1848-49-es szabadságharc bukása után került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 12:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap