Megnyithatják az egri vár elfeledett pincéjét
2009. október 7. 09:48 Kovács Olivér
Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis egy 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába.
Korábban
Az egri vár egyik központi része le van zárva a látogatók elől. A székesegyház romjának kapuja előtt elterülő térség az ott látható falmaradványokkal és egyenetlen felszínével hívja fel magára a figyelmet.
„A föld alatt húzódó hajdani dézsmapince miatt süllyedt meg több helyen is talaj. Feltölteni addig nem lehet, amíg magát a pincét meg nem erősítjük, hiszen beszakadhatna a járat- és üregrendszer” - mondta el az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. Veres Gábor hozzátette: a területen ráadásul két pince is van egymás alatt. A mélyebben húzódó, mintegy kétszázötven méter hosszúságú a hajdani dézsmapince, amelyben még a török idők előtt tárolták a püspökség számára beszedett bort. Miután a bejárata eltömődött, évszázadokon át elfeledve húzódott a várhegy gyomrában, s feltárására csak a huszadik század második felében került sor. Látogatni azonban nem lehet, hiszen csupán üggyel-bajjal lehet lejutni a mélybe.
Szintén nem mutathatták be eddig a látogatóknak a provizori palota maradványát, amely szintén a föld felszíne alatt található. Az egykori palotának ugyanis, amelyben Dobó István is lakott, a föld feletti része megsemmisült, csupán a pincéje maradt meg. „A Regionális Operatív Program keretében pályázunk, hogy fejleszthessük a várat. Ennek talán leglátványosabb része a dézsma-, és a provizori pince megnyitása lesz, ahová a mellettük álló, átalakítandó épületből lépcsőn, illetve liften juthatnak majd le a látogatók” - mondta Veres Gábor.
Ugyan az egri vár az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke, területének negyede nem látogatható. Akadnak életveszélyes részek is, mint a Szép-bástya, tetején a három kereszttel. A tervezett (és remélt) fejlesztés keretében a bástyát is felújítják, valamint ismét megnyitják a vár tövében álló Török-kertet. Ha sikeres lesz az uniós pályázat, a beruházás elkezdése után legkésőbb két évvel adják majd át a megújított tereket.
Ezzel együtt akár a szakemberek számára is okozhat meglepetéseket a vár. Vannak ugyanis olyan részei, amelyeken még feltárások sem folytak soha, így nem lehet tudni, milyen részletek húzódnak a helyenként több méter vastag feltöltés alatt.
Sosem látott képek a dézsma-, és a provizori pincéről a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap