Apokalipszist látott Széchenyi a lánchídi balesetben
2009. július 17. 10:56
1848. július 18-án a Lánchíd tizenkettedik tartólánca a kifeszítés közben elszakadt és a munkahídra zuhanva sok embert a Dunába sodort. A Magyar Országos Levéltár honlapján Németh György egy korabeli rendőri jelentés segítségével idézte fel az esetet.
Korábban
Az országgyűlés 1836-ban törvényben rendelkezett a Buda és Pest közti állandó híd építéséről, a munkálatok négy évvel később kezdődtek meg. 1848-ra készen voltak a parti támfalak és álltak a pillérek. Július elején a tartóláncok közül a tizediket, majd a tizenegyediket is a helyére emelték, így a híd befejezése lassan elérhető közelségbe került. Széchenyi István is bizakodva írta naplójába: „Híd a 2. és 3. pillér között ma teljesen felfüggesztetik. Talán mégiscsak megérem a hidat.” Keserűen csalódnia kellett azonban, a hamarosan bekövetkező szerencsétlen fordulat megakadályozta abban, hogy valaha is áthaladhasson a már teljesen kész Lánchídon, és egyúttal tovább rontotta amúgy is zilált lelkiállapotát.
Az eseményről a pesti rendőrkapitány, Lángh Ignác tudósította a város vezetését. A jelentés szerint július 18-án este fél nyolckor az utolsó tartólánc kifeszítése közben, amikor az már egy lábnyira megközelítette a pillér tetejét, az emelőcsiga lánca elszakadt, és a súlyos tartólánc a látványosságra összesereglett tömeg szeme láttára a két pillér között lévő, emberekkel teli hajóra zuhant. Ekkor sokan a vízbe estek, az elszabadult hajóroncsok pedig a közeli hajóhidat is szétszakították. A molnárokat figyelmeztették, hogy a Dunán lejjebb horgonyzó malmaikat vontassák ki a partra, de a vízen úszó roncsok egyik-másikban így is kárt tettek. Az első vizsgálat eredménye szerint a baleset nem követelt emberéletet.
Az ekkor már testileg és szellemileg is elgyötört Széchenyi Istvánt különösen kellemetlenül érintette az esemény. A naplójába ezeket a sorokat jegyezte fel:
„Délután 6. A 12-es számú lánc felfüggesztve. Én Majláth Gyurival. 8 óra előtt elpattan a dob egyik gyűrűje, és lezuhan az egész! Én, Majláth, két kisfiam, Adam Clark csak nagynehezen menekülünk meg. Nyitva látom a: túlvilágot! – Babilon! Pusztulás!
Nem Kossuth és társai tesznek tönkre mindent, amit én megpendítettem – hanem magasabb hatalmak, a Nemezis! Szétmorzsolódva érzem magam! Most már világosan látom, hogy el vagyunk veszve, visszasüllyedünk a barbárságba. A híd sohasem fog elkészülni, romként fog itt állni.”
A teljes cikk és a levél a MOL honlapján
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap