215 éve született a legnagyobb magyar Széchenyi István

2006. szeptember 21. 13:15

Száznegyvenöt éve, 1860. április 8-án lett öngyilkos az ausztriai Döblingben Széchenyi István gróf, "a legnagyobb magyar".

Az álmodozó reformer

1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont létrehozó Festetics György húga volt. Az ifjú gróf a soproni bencésekhez és a pesti piaristákhoz járt, majd 1807-1808-ban filozófiát tanult a szombathelyi akadémián. Az 1809-es nemesi felkelés idején Károly főherceg a vezérkarhoz osztotta be. Részt vett a Napóleon elleni győri csatában: egy éjjel csónakon kelt át a Dunán, s a francia állásokon át vitt jelentést a főhadiszállásra, amiért kitüntették.

Az 1813-as hadjáratban Schwarzenberg Károly fővezér futártisztjeként ott volt a "népek csatájában" Lipcsénél. Részt vett az 1815-ös bécsi kongresszuson, majd bejárta Nyugat-Európa fejlett államait, de Török- és Görögországot, Szicíliát és Máltát is. Barátja lett Wesselényi Miklós, aki felébresztette hazafiságát, együtt utaztak Angliába és Franciaországba. Széchenyi rengeteget olvasott, s a könyvek erősen hatottak rá, sikertelen szerelmei viszont sokszor kétségbe ejtették. 1824-ben szerette meg Zichy Károlyné Seilern Crescentiát, akit tíz év múlva, annak 1834-es megözvegyülése után vett feleségül.

Külföldi tapasztalatai alapján változtatni kívánt az elmaradott állapotokon, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. Tevékenységét még felsorolni is nehéz. 1822-ben vezette be a lóversenyeket, s létrehozta a Lótenyésztő Egyesületet. 1825-ben, csatlakozva Felsőbüki Nagy Pál javaslatához, felajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Elsőként szólalt fel magyarul a főrendiházban, 1827-ben hozta létre a Nemzeti Kaszinót. Feljebbvalóival politikai tevékenysége miatt összetűzött, ezért leköszönt kapitányi rangjáról.

Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban jelent meg, a második, a Hitel 1830-ban a kibontakozó magyar reformmozgalom programjává vált. Ebben feltárta a tőke szerepét a földbirtok korszerűsítésében, s követelte a hitelviszonyok megjavítását. (A nemes nem kaphatott hitelt, mert az ősiség akadályozta a nemesi birtokok szabad adás-vételét.) 1831-ben, a Világ című művében kifejtette: a vagyonosodáshoz és szellemi előrehaladáshoz polgári szabadság kell, ezt a jobbágyrendszer és a nemesi jogok fékezik. A Stádium tizenkét pontba foglalta a nemzeti pénzalap gyarapítására, a földesúr-jobbágy viszonyra, a közös adózásra, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmet gátló monopóliumok eltörlésére vonatkozó követeléseit. A cenzúra e könyv megjelenését megtiltotta, ezért külföldön adta ki, s illegálisan hozták haza. Javaslatait a közigazgatásról, a nyilvánosságról és a magyar nyelvről Hunnia című műve fejtegette, ez 1858-ban jelent meg.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma