A klíma kényszerítette alkalmazkodásra a Karib-térséget
2009. május 29. 10:47 MTI, Science Daily
A múltbéli tapasztalatokból okulva sikeresen alkalmazkodhatunk a jelenlegi éghajlatváltozáshoz - állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Egy tíz éves kutatás eredményei szerint a legutolsó jégkorszaktól Amerika felfedezésig markáns változásokra kényszerítette a Karib-térséget az éghajlatváltozás.
Korábban
"Távoli őseinknek szembe kellett nézniük az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárás okozta veszélyekkel, a klímaváltozás miatt eltűnt növényfajták kiváltotta éhezéssel, de megtanultak alkalmazkodni" - hangsúlyozta a kutatást irányító Jago Cooper, a Leicesteri Egyetem régészeti és ókortörténeti intézetének tudósa.
A kutatás, amelyben brit, kubai és kanadai tudósok is részt vettek, 1997-ben indult. A tudósok a Karib-térségben régészeti leletek és paleoökológiai adatok sokaságát, a települések struktúrájának változását, az élelmezési stratégiákat és a házépítés módszereit vizsgálták, ennek alapján következtettek arra, hogy miként alkalmazkodott a térség lakossága i.e. 5000 és i.sz. 1492, vagyis Amerika felfedezése közötti időszakban az éghajlatváltozáshoz. A tanulmány a New Scientist legújabb számában látott napvilágot.
A legutolsó jégkorszak végétől 5000 év alatt a karibi térségben 5 méterrel emelkedett a tengerszint. A hurrikánok, a tengeri viharok nem csak a parti részeket, hanem a beljebb lévő térségeket is sújtották. Emelkedett a talajvíz szintje, amely ráadásul sóssá vált. A lakosság azonban nemcsak hogy nem hagyta el a parti sávot, hanem a lagúnákban cölöpházakban élt.
Jago Cooper szerint a modern településeket sokkal jobban veszélyeztetik az árvizek, mivel "sérülékenyebb" helyeken létesültek. A bennszülöttek cölöpházai viszont biztonságban voltak, a víz a cölöpök között örvénylett, de nem jutott be a lakóhelyiségekbe. A prekolumbián településeket gyakorta barlangok közelében hozták létre, így a lakosoknak volt hol menedékre lelniük a hurrikánok idején. A házakat helyi nyersanyagból építették fel, így ha a természeti csapás következtében károsodtak is, könnyű volt újjá építeni őket. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy miként "diverzifikálta" a karibi lakosság az élelemtermelést, hogy megküzdjön a táplálékforrások szűkös voltával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap