Prostituáltnak tartották a nyilvánosan rágózó azték nőket

Az arizonai egyetem által kiadott könyv első fejezetei Mexikóba, Guatemalába és Belizébe kalauzolják az olvasót, innen származik ugyanis a "rágógumifa" (zapotilla), amelyből a "chicle" nevű rágógumit készítik. Matthews szerint a legtöbb ilyen fa Quintana Roo mexikói államban található, ezzel magyarázza, hogy a maják is művelték. "Amikor lehántják egy rágógumifa kérgét, vagy pedig rovarok támadják meg, a fa egy olyan tejszerű anyagot termel, amely védőköpenyt von a kéreg fölé" - magyarázza a kutató. Ezt a szagtalan nedvet ismerik spanyolul "chicle"-ként, amit Latin-Amerikai nagy részén a rágógumi szinonimájaként használnak.

A kutató Bernardino de Sahagún 16. századi spanyol ferences szerzetes krónikáin keresztül mutatja be, hogy egyes prekolumbiánus rágógumizási szokások olyanok voltak, amelyek modern társadalmi szabályoknak is megfeleltek. "Az azték társadalomban csak hajadonok és kisgyerekek rághatták nyilvánosan a chiclét" - állapította meg a szerző, aki szerint a korlátozás részben annak is köszönhető, hogy a rágógumi hangja, amelyet Sahagún a kasztanyettáéhez hasonlított, egyike volt azoknak a dolgoknak, amelyek az azték prostituáltakat jellemezték.

"Ha férjezett vagy özvegy asszony nyilvánosan rágógumizott, prostituáltnak tartották, ha pedig egy férfi tette ezt, homoszexuálisnak tekintették" - tette hozzá Matthews. E negatív bélyeggel ellenére a chiclét sok mindenre használták a régi korokban, például rituális célokra, füstölő készítésére, de ragasztó és védőréteg gyártására is.

Az amerikai tudós a modern rágógumi születését az 1870-es évekre datálja, amikor Thomas Adams amerikai gyáros a chiclével próbálta helyettesíteni a drága kaucsukot. Erőfeszítése azonban sikertelen volt és Matthews szerint Adams már-már kész volt feladni a vállalkozást, amikor meglátott egy kislányt egy gyógyszertárban rágni való parafingumit vásárolni. Adamsnak akkor jutott eszébe, hogy a chicle-rágás régi szokás a mexikói bennszülött lakosság körében és megváltoztatta tervének irányát. Adams 1859-ben kezdett el fiaival dolgozni és megalkották az első modern, chicle-alapú rágógumit.

Az új rágógumi különösen a második világháború idején vált nagyon népszerűvé. Olyannyira, hogy a chicle-ipar nem tudott lépést tartani a kereslettel és az amerikai vállalatok szintetikus anyagokkal kezdték el gyártani a rágógumit. Matthews könyve elmeséli a chicle történetét, annak növénytani jellemzőit, és egy iparág fejlődését, amely fénykorában az amerikai ifjúság jelképévé vált. Kutatja továbbá a chicle és az Egyesült Államokbeli népi kultúra kapcsolatait, valamint a Yucatán-félszigeti rágógumizó (chiclero) modelljét is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?