Avantgárd porondmester a Pompidou Központban
2009. március 19. 09:49 MTI
A 20. századi amerikai avantgárd egyik legfontosabb művésze, Alexander Calder párizsi éveiről látható szerdától kiállítás a francia fővárosban a Pompidou Központban.
Korábban
Alexander Calder (1898-1976) szobrászművész pályája során a kubizmustól az expresszionizmusig belekóstolt kora legkülönbözőbb avantgárd művészeti irányzataiba és ezekből egyéni, máshoz nem hasonlítható műveket hozott létre.
Elsősorban zseniális rajzoló volt, aki a New York-i bronxi és Central Park-i állatkertek lakóiról szinte élő, mozgó figurákat készített. A New York-i alkotót mindig vonzotta a cirkusz és amikor 1925-ben a National Police Gazette című lap elküldte a Barnum cirkuszhoz, hogy illusztrációkat készítsen, és ez a vonzalom örök szerelemmé vált. A lerajzolt figurákat elkészítette drótból, játékszerekké varázsolta őket és kezdetben ezekből fedezte művészeti tanulmányaihoz szükséges kiadásait - írta a Le Monde című francia napilap.
Calder 1926-ban telepedett át Párizsba és ott készítette el életművének máig kiemelkedő darabját, a Calder-cirkuszt. Az előadás egy cirkuszi porond makettjén folyik, amelyben Calder kézzel mozgat mindent: a parányi - drótból, bőrből, szövetből és más talált anyagokból készített - előadókat, állatokat és kellékeket. A teljes felszerelés összerakható részekből áll, melyek elég kicsik ahhoz, hogy felpakolhassák egy teherautóra, a művész magával vihesse, és bárhol tarthasson előadásokat. Kezdetben a Montparnasse-on lépett fel ezzel nagy sikerrel; 1929-ben már közel kétszáz kis cirkuszi figurája volt.
A Pompidou Központba látogatók negyedszázad után újra láthatják magát a művet, valamint az arról készített 45 perces filmet, benne a mestert, amint mozgatja az egész seregletet. Calder még az 1933-ig tartó párizsi évei alatt összeismerkedett Piet Mondriannal és hatására áttért az absztrakt ábrázolásra. Mobiles néven ismert absztrakt, mozgatható szobrait színezett fából készítette. Alexander Calder a maga módján Peter Pan volt - írta róla egy kritikus. Művészetét mindvégig játékosság, könnyedség, humor és pikantéria jellemezte.
A kiállításon, amely július 20-ig látható, Calder 300 művét mutatják be, köztük képeket New York-i realista korszakából, rajzokat, játékokat, fotókat, drótszobrokat, például a Fernand Légerről készültet, kiállításon eddig nem szerepelt filmeket, fotókat, amelyet Brassai és Marc Vaux készített róla és műveiről Párizsban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap