Európai nagyvárosok segítették Szeged újjáépítését
2009. március 11. 08:52 MTI
"A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak... A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél... A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol... Estig mindent elborít a víz" - adta hírül százharminc éve, 1879. március 12-én a Tisza Kálmán miniszterelnöknek küldött távirat Szeged katasztrófáját.
Korábban
Szeged a török kiűzése után rohamos fejlődésnek indult, a dohánytermesztésnek, a gabonakereskedelemnek, az ide települő iparnak, a kiépülő vasútnak és a gőzhajózásnak köszönhetően. Sorra költöztek ide hírneves kereskedők, alapítottak később világhírűvé váló gyárakat. A város veszedelmét végső soron a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása okozta. A munkálatok következtében megváltozott a folyó természete, megnövekedett a vízszintingadozás. A Felső-Tiszán gyorsan áthaladó árhullámok a Közép-Tiszán megrekedtek, egyre sűrűbbek lettek az árvizek. Szeged bajait növelte a gyorsfolyású Maros is, amely éppen a város fölött torkollik a Tiszába.
1879 tavaszán a téli havazás és tavaszi áradások hatására a szokottnál is magasabbra emelkedett a Tisza vízszintje. A vízvédelmi bizottság irányításával a folyón pontonhidakat verettek le, kötelezték a vasutat, hogy kétszáz kocsit tartalékoljanak kiürítési célra, és a gátakat is magasabbra építették. Mindez hiábavalónak bizonyult: március 11-én éjjel vihar söpört végig a környéken és a víz Szegedtől húsz kilométerrel északra átszakította a petresi gátat. A várost valósággal hátba támadó ár 12-én hajnali fél kettőkor elöntötte a várost, a víztömeg legelőször a Rókust, majd a Felsővárost, a belváros mélyebben fekvő részeit, végül az Alsóvárost árasztotta el. A katasztrófa során 165 ember vesztette életét, az 5723 (más adatok szerint 5595) épület közül mindössze 414 maradt fenn, a hetvenezer szegedi közül hatvanezer vált hajléktalanná.
A város katasztrófája mélyen meghatotta a magyar és a nemzetközi közvéleményt. Az uralkodó, I. Ferenc József már március 17-én ide látogatott Tisza Kálmán kormányfő kíséretében, ekkor hangzott el a híres mondat: "Szeged szebb lesz, mint volt". A király a város újjáépítését Tisza Lajos kormánybiztos felügyeletére bízta, a terveket Lechner Lajos készítette el. Szeged mai egységes képe egyebek között annak köszönhető, hogy Lechner mintaterveket készített a háztípusokra, amelyektől eltérni csak "felfelé" volt szabad.
Szeged újjáépítése országos és nemzetközi összefogással valósult meg. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. A város gyorsan visszanyerte a térségben kivívott központi szerepét, így lett az árvíz egyszerre áldás és átok, egy új időszámítás kezdete.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap