Pestisdoktorok érkeztek Szegedre
2009. február 22. 16:35 MTI
Halottas kordéllyal, pestiskereszttel, patikaedényekkel és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt csőrös védőruhával is találkozhatnak a látogatók a szegedi Móra-múzeumban azon a pénteken nyílt kiállításon, amely a középkor rettegett betegségét, a pestist mutatja be.
Korábban
A pestis ma már Európában gyakorlatilag nem fordul elő, de Ázsiában és Afrika egyes részein még vannak fertőző gócok - mondta Horányi Ildikó főmuzeológus, a tárlat kurátora a kiállítás megnyitója előtt. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársa szerint az április 25-ig látogatható kiállítás célja, hogy bemutassa az egykor rettegett betegséget, s azt, milyen hatást gyakorolt a kór az emberiség történelmére és kultúrájára.
A kiállítás anyagából kiderül, hogy a patkánybolhák által terjesztett baktérium okozta betegségnek három válfaja volt, a nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával járó bubópestis, a szinte kivétel nélkül halálos tüdőpestis és a viszonylag ritkán előforduló szeptikus pestis. A középkorban az isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek: a kiállítás fehér mágiával foglalkozó szakrális terében láthatóak az egyedi, nemesfémből készült pestistallérok, pestis Madonnák és különleges amulettek, melyekbe kegyhelyekből származó szentképeket hajtogattak.
A fekete mágiát bemutató jelenet egy 18. századi kéziratos receptben leírt pestis elleni szert ismertet: a tűzhely fölé akasztott élő békák belső szerveiből és más hozzávalókból készült amuletteket hordták magukon a betegségtől rettegők. A tárlaton láthatóak még a kór legfontosabb bőrelváltozásait bemutató bábok, valamint a Bálint Sándor hagyatékából származó, pestissel foglalkozó anyag is.
A Démoni ragály: a pestis című tárlat látogatói megtekinthetik a pestisdoktor jellegzetes ruháját is. Az öltözék szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól, legijesztőbb darabjának pedig a madárcsőrt formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc számított, melybe fertőtlenítő hatásúnak gondolt gyógynövényeket helyeztek.
Az Európában több évszázadon keresztül pusztító kórt bemutató tárlat gerincét a korábban már Budapesten, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és Békéscsabán is kiállított anyag adja, amelyet Szegeden a betegség helyi vonatkozásait bemutató dokumentumokkal, tárgyakkal egészítettek ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05