Hibás a francia állam a zsidók deportálásában
2009. február 17. 08:22 MTI
Elismerte a francia állam felelősségét a zsidók 1940 utáni deportálásában a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az Államtanács.
Bár 1995-ben Jacques Chirac volt francia államfő már elismerte a francia állam, nevezetesen a megszálló Németországgal kollaboráló Vichy-kormány felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában a holokauszt idején, az Államtanács most először mondta ki ezt egyértelműen. A legfőbb közigazgatási bíróság ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a deportáltaknak és családjaiknak okozott esetleges károkat 1945 óta az állam már különböző intézkedésekkel megtérítette.
A legfőbb közigazgatási bíróság, amely jogszabály-véleményező szervként a nemzetgyűlésben megszavazott törvényeket és a kormány rendeleteit is véleményezi, a párizsi közizgatási bíróság megkeresésére foglalt állást a kérdésben. A bíróság annak a keresetnek a véleményezését kérte az Államtanácstól, amelyben egy volt deportált lánya Auschwitzban elpusztult apjára hivatkozva követel kártérítést a francia államtól. A felperes a holokauszt idején a saját sérelmére elkövetett tettekért is kér anyagi és erkölcsi kártérítést.
A konkrét esetről az Államtanács nem kívánt állást foglalni, s azt visszautalta az illetékes párizsi bíróság hatáskörébe. Azt viszont kimondta, hogy a francia államot felelősség terheli olyan, nem közvetlenül a megszálló (Németország) által megkövetelt cselekményekért, amelyek a Vichy-kormány által zsidónak tekintett személyek deportálásához vezettek. A közlemény konkrétan említi azokat a letartóztatásokat, internálásokat, tranzittáborokba küldött konvojokat, amelyek a deportálás első állomását jelentették a megsemmisítő táborok felé.
Az Államtanács úgy ítélte meg, hogy ezek miatt a tettek miatt minden áldozatot egyéni kártérítés illet meg, továbbá szükség van a "kollektíven elszenvedett sérelmek és abban az állam felelősségének ünnepélyes elismerésére" is. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a II. világháború vége óta a francia állam számos olyan kártérítési és jelképes intézkedésről döntött, amelyeket úgy lehet tekinteni, mint valamennyi elszenvedett sérelemért nyújtott kártérítést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap